Cser Ágnes: sok egészségügyi szakembert vesztett az ország a baloldali kormányok miatt

Budapest, 2017. május 5., péntek (MTI) – Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke szerint az ország nem vesztett volna el sok jó egészségügyi szakembert, ha a “szoclib” kormányok “odafigyelnek, tárgyalnak” és megállapodnak a bérekről a szakszervezetekkel.

Cser Ágnes az M1 aktuális csatornán pénteken azt mondta: 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásának évében megfogalmazták, hogy az EU-s ágazati fizetési átlag 75 százalékát szeretnék elérni öt éven belül.

“Négy szoclib kormány nem volt hajlandó erről érdemben tárgyalni” – fogalmazott.

Szerinte “nem vesztettünk volna el ennyi jól felkészült szakembert, hogyha odafigyelnek, tárgyalnak, megállapodunk”.

Jelezte: most az ágazat a fizetések szempontjából “a visegrádi négyek középmezőnyében van”, de másfél év alatt elérték, hogy a bérrangsorban a 14.-ről a 11. helyre lépjen előre.

A még 2004-ben kitűzött célt “három-négy év alatt” szeretnék elérni – közölte.

A kormány és az egészségügyi szakszervezetek közötti tárgyalásokról szólva Cser Ágnes kitért arra is, hogy az egész ágazatban gondolkodnak, céljuk, hogy a szféra minden közfinanszírozott munkavállalójára kiterjedjen a megállapodás.

Nem csak az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőket kell, hogy érintse, “ragaszkodnak” a gazdasági, műszaki háttérszolgáltatásban dolgozók béremeléséhez is – hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy a védőnők és mentők többletforráshoz jutnak, a védőnők bruttó 33 ezer forintos kiegészítést kapnak, amely bekerül a kollektív szerződésbe.

Miniszteri biztos: a diplomás ápolók mesterfokú képzésével javulhat a betegellátás

Budapest, 2017. május 5., péntek (MTI) – A diplomás ápolók mesterfokú képzésével javulhat a betegellátás – mondta a népegészségügyi és egészségügy rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos pénteken az MTI-nek.

Betlehem József elmondta, egy olyan fejlesztési folyamat egyik állomásáról volt szó csütörtökön, az ápolók mesterfokú képzéséről tartott zártkörű fórumon, amely az egészségügyi szakdolgozók jobb megbecsülését szolgálja, ezzel együtt növeli a betegbiztonságot, a betegek elégedettségét, és remélhetőleg csökkenti a várakozási időt az egészségügyi ellátórendszerben. Ennek lényege, hogy bizonyos tevékenységi köröket, amelyeket eddig orvosokhoz delegáltak, egyetemi végzettségű ápolók is elláthassanak.

Felidézte, az ehhez szükséges előkészületek két évvel ezelőtt indultak el, ami először az egyetemi ápolóképzés tartalmi megújítását jelentette, ezt az egyetemek elvégezték, és tavaly augusztusban megszületett az a jogszabály, amely ezt lehetővé tette. Idén kezdődtek el az ezzel kapcsolatos egészségügyi ágazati szakmai egyeztetések – tette hozzá.

Közölte: a következő állomás az volt, amikor a szakmával, az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal, szakmai szervezetekkel, kamarákkal egyeztettek azért, hogy pontosítsák azokat a feltételeket, amelyek az új dolgozók munkába állását lehetővé teszik 2019-től. Elsősorban hat kiemelt területen kezdték meg az egyeztetéseket, ezek az aneszteziológia, az intenzív terápia, a perioperatív terület, a sürgősség, az alapellátás és a geriátria – ismertette a miniszteri biztos.

Betlehem József tájékoztatása szerint a jelenlévő szakmai szervezetek egyetértettek abban, hogy a fejlesztés időszerű és szükséges, fontos a szakmai tevékenység pontosítása. További egyeztetéseket tartanak a következő hetekben, hónapokban arról, hogy az egyes szakterületeken ez milyen tevékenységi körök átadását jelenti majd.

Kitért arra is, hogy a fórumon előadást tartott az OECD szakértője, Claudia Bettina Maier, aki arról számolt be: az OECD két éve indított átfogó vizsgálatot az Európai Unió tagállaiban azért, hogy felmérje az úgynevezett feladatátadás rendszerét, amelyet Magyarországon is terveznek. Ennek egyik konklúziója az volt, hogy azokban az országokban, ahol ezt a rendszert használják, nőtt a betegek elégedettsége, és ezeken a kiemelt területeken a képzett ápolók “legalább olyan szintű ellátást tudtak nyújtani”, mint az orvosok.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók világszervezetének elnöke, Melanie Rogers elmondta, ez a rendszer 92 országban működik, és a legtöbb európai ország is ezt az irányt kezdi választani.

A hazai környezetbe ágyazottan az egyetemi képzés várható tartalmi elemeiről és szakmai megalapozottságukról szólt Oláh András, a pécsi egyetem egészségtudományi karának dékánhelyettese, aki az egyetemek közötti programkoordinálást végzi.

Betlehem József közölte, a fórumon Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke támogatta ezen típusú felsőfokú képzés bevezetését, hozzátéve, ez az ápolói szakmai presztízst is növelheti.

Befejeződött az egri kórház 7,3 milliárd forintos fejlesztése

Eger, 2017. május 5., péntek (MTI) – Az idén 325 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint a szocialista kormányok utolsó költségvetéséből – mondta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Egerben, a Markhot Ferenc Kórház 7,3 milliárd forintos fejlesztését lezáró avatóünnepségen.

A fideszes országgyűlési képviselő a magyar egészségügy helyzetéről szólva azt mondta, hogy most rakják vissza a költségvetésbe a 2010 előtt onnan kivont pénzeket. Ennek a folyamatnak a része egyebek között az ápolónők három év alatt ütemezetten megvalósuló 65 százalékos béremelése is.

A miniszterelnöki megbízott szólt azokról a nehézségekről, amelyekkel a kivitelezés során kellett szembesülni: az egri beruházók nagyon messziről indultak, elrontott és megvalósíthatatlan tervek fémjelezték a kezdeteket, és többször kellett újraéleszteni a projektet. A képviselő külön is köszönetet mondott a kormánynak azért a hétszázmillió forintért, amelyet 2015 végén biztosítottak a beruházás folytatása érdekében.

“Nem ez lett a világ legjobb kórháza, de nagyon sokat léptünk előre annak érdekében, hogy megnyíljanak a lehetőségek az újabb fejlesztések előtt” – mondta Nyitrai Zsolt.

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója elmondta, hogy minőségi diagnosztika kerülhetett Egerbe, és ebben nagy szerepe volt a kormánytól kapott pótlólagos hétszázmillió forintnak.

Az eseményen közzétett összegzés szerint a “Szervezeti és infrastrukturális megújulás – Markhot Ferenc Kórház” című projekt 7,3 milliárd forintos teljes költsége tartalmazza a kormány által adott többletforrást is.

A fejlesztés keretében háromszintes technológiai tömb épült, lebontották az elavult épületeket, megújult az eszközpark, korszerűbbé váltak a betegellátás feltételei. Az új technológiai tömbben kapott helyet a sürgősségi betegellátó osztály, a központi intenzív és aneszteziológiai osztály, a tíz műtőből álló műtőblokk, az európai színvonalú központi laboratórium, a központi sterilizáló, valamint az új gyermekosztály.

A beruházásnak köszönhetően a radiológiai osztályon is végezhetnek kardio-CT-vizsgálatot. Az osztályon egységes géppark áll rendelkezésre, a legmodernebb technológia a digitális röntgenektől az ország egyik legfejlettebb intervenciós berendezésén (érfestő) át a CT- és az MR-diagnosztikában is megjelenik.

Kanyaró – Romániában újabb halálos áldozatot követelt a járvány

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2017. április 21., péntek (MTI) – Romániában az elmúlt héten több mint 170 új kanyarós megbetegedést jelentettek az egészségügyi intézmények, és újabb emberéletet is követelt a járvány, így 24-re emelkedett a kanyaró halálos áldozatainak száma – derült ki a román közegészségügyi intézet pénteken közzétett összesítéséből.

A 24. áldozat egy kanyaróval fertőzött, de más betegségekben is szenvedő kilencéves kislány, akit két hete kezeltek légzési elégtelenséggel a temesvári járványkórház gyermekgyógyászati részlegén, a halál közvetlen oka pedig tüdőgyulladás volt.

A közegészségügyi intézet honlapján megjelent legújabb összesítés szerint Romániában a héten 5290-re emelkedett a megerősített kanyarós esetek száma a betegség tavaly februári megjelenése óta. A járvány Románia csaknem teljes területére kiterjedt: a 41 megye közül mindössze Kovászna, Tulcea, Galati és Vrancea megyéből nem jelentettek kanyarós megbetegedést.

A legtöbb esetet az ország nyugati megyéiben regisztrálták: Krassó-Szörényből 965, Temes megyéből 950, Arad megyéből pedig 837 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek. A legtöbb áldozatot is az ország nyugati részében szedte a járvány: Temes megyében immár nyolc, Arad és Dolj megyében öt-öt, Krassó-Szörény megyében három halálos áldozatot követelt a járvány, de Calarasi és Szatmár megyében, illetve Bukarestben is meghalt már egy-egy beoltatlan gyermek kanyaróban.

Közben a román egészségügyi minisztérium honlapján társadalmi vitára bocsátottak egy törvénytervezetet, amely a szülőket és a közegészségügyi hatóságokat egyaránt felelőssé teszi, hogy a gyermekek megkapják a koruknak megfelelő védőoltásokat, szankciókat azonban nem szab meg. A tervezet szerint a tanintézményeknek a gyerekek beíratásakor oltási igazolást kell majd kérniük.

Romániában azt követően jelent meg a kanyarójárvány, hogy a szülők tömegesen kezdték megtagadni a betegség elleni vakcina beadatását gyermekeiknek. A kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya egy év alatt 97-ről 80 százalék alá csökkent.

EMMI: a védőnők és a mentősök többletforráshoz jutnak

Budapest, 2017. május 5., péntek (MTI) – Az egészségügyi ágazatnak, így a védőnőknek és a mentősöknek juttatandó jövő évi többletforrásokról adott tájékoztatást a szakszervezetek képviselőinek a nemzetgazdasági tárca képviselője az ágazati kollektív szerződésről folytatott tárgyalás újabb fordulóján – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken az MTI-vel.

Az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalta, hogy áttekinti a gazdasági és műszaki területen dolgozó munkavállalók részére megvalósult és javasolt bérfejlesztéseket, valamint megvizsgálja az egészségügyi ágazat bérhelyzetét, azt, hogyan áll a bérük az egyéb ágazatokban dolgozók béréhez képest.

Ennek célja – írták -, hogy az egészségügyi ágazat munkavállalói a 2016-ban elért, a bérrangsorban lévő 11. pozíciójukat megtartsák, illetve lényegesen előbbre kerüljenek.

A közlemény szerint a sztrájktárgyalók a tavaly szeptember 20-án megkötött megállapodásra hivatkozva az idei évre is igénylik a közösen elfogadott bértábla belső arányainak további többletforrással való megőrzését. Ugyancsak kérték a megállapodás alapján a védőnőket és a mentődolgozókat érintő többletjuttatások kollektív szerződésbe foglalását, valamint a gazdasági, műszaki és háttérszolgáltatást nyújtók bérfejlesztését a kormányzat által jóváhagyott többletforrásokból.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár továbbá a megbeszélésen tájékoztatta tárgyalópartnereit azokról az előterjesztésekről, amelyek a sztrájktárgyalás során kialakult közös munka eredményeként kerültek a kormány elé, ezek között kitért a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatti korrekcióra is, amellyel a 2016-ban megkötött többéves bérfelzárkóztatás kiegészül.

A felek a jövő héten folytatják a tárgyalást, amelyen a tervek szerint a védőnőket és a mentődolgozókat érintő kérdések kerülhetnek előtérbe.

Mint írták, a kormány elismeri az egészségügyi, illetve az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, a rájuk nehezedő fokozott felelősséget, éppen ezért elkötelezett élet- és munkakörülményeik javítása mellett. Ennek érdekében fontosnak tartja az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és a velük stratégiai partnerségben lévő kamarákkal, szakmai szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszédet.

Az ágazatot a tárgyalásokon a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) képviseli, továbbá jelen vannak a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) képviselői.

Egészségfüzettel a gyerekek fittségi állapotának javításáért

Budapest, 2017. május 5., péntek (MTI) – A magyar fiatalok nagyon gyengén teljesítettek az állóképességet vizsgáló teszteken, és még mindig nagyon sok az elhízott gyermek; ezen a helyzeten változtatna tanácsadással, a helyes életmód kialakításával a Magyar Diáksport Szövetség.

Álláspontját pénteki sajtóanyagában annak apropóján tette közzé, hogy szombaton van a Magyar Sport Napja. A szövetség az országos fittségi mérés (NETFITR) eredményeivel szembesülve – ahogyan a dokumentum fogalmaz: “a fiatalok tragikus fittségi állapota” miatt – olyan hiánypótló, ingyenes kiadvány terjesztését kezdte el országszerte az iskolákban, amelyből a szülők hasznos tanácsokat kapnak.

A “Fitten, vidáman” egészségfüzet elsősorban azokhoz a szülőkhöz szól, akiknek gyermeke a testösszetételt, állóképességet, vázizomzatot és hajlékonyságot mérő teszten a “fokozott fejlesztés szükséges” zónába került. Náluk az egyes életmóddal összefüggő betegségek valószínűbben és korábban alakulhatnak ki, mint az egészségzónába kerülő társaiknál. Ennek elkerülésében és a helyes életmód kialakításában segít az anyag. Az egészségfüzetet több mint 30 ezer példányban nyomtatták ki, amely első körben 500 iskolához jut el májusban országszerte.

A kiadvány első részében táplálkozási tanácsokat olvashatnak az érdeklődők a Magyar Dietetikusok Szövetsége jóvoltából, a másodikban pedig testmozgással kapcsolatos tudnivalók vannak, amelyeket a Magyar Diáksport Szövetség szakértői állítottak össze. A táplálkozást illetően a füzetben olyan általánosabb információk is megtalálhatók, hogy mennyi kalóriára van szüksége egy kamasz fiúnak és lánynak, mit, mikor és mennyit javasolt ennie, és mennyi folyadékot kell fogyasztaniuk a gyermekeknek. Az életmódváltásra vonatkozóan egyszerű, a hétköznapokba is könnyen beépíthető tippek segítik a szülőket, például sokat számít, ha a gyerekek lehetőség szerint gyalog vagy rollerrel járnak iskolába, mint ha autóval viszik őket.

Az amerikai képviselőház elfogadta az Obamacare visszavonását

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2017. május 4., csütörtök (MTI) – Az amerikai képviselőház elfogadta csütörtökön a Barack Obama nevével fémjelzett Obamacare egészségbiztosítási törvény visszavonását.

A képviselők kis többséggel, a végeredmény szerint 217:213 arányban szavazták meg az Obamacare visszavonását. Egyetlen demokrata párti törvényhozó sem szavazott igennel, és húsz republikánus is elutasította a régi törvény visszavonását.

A képviselőházi szavazás után az Obamacare visszavonása a szenátus elé kerül, ahol – elemzők szerint – még nagy vita várható róla. Ha a szenátorok is igent mondanak, akkor ez utat nyithat a Trumpcare-nek elnevezett, republikánus egészségbiztosítási törvény megtárgyalásához, illetve elfogadásához.

A republikánus képviselők ujjongva, tapsolva és énekelve fogadták a szavazás eredményét, amely – bár mind a Fehér Ház, mind a házelnök azt jósolta, hogy megszavazzák a visszavonást – az utolsó pillanatig kétséges volt. Maga Trump elnök egész héten személyesen egyeztetett republikánus képviselőkkel, hogy meggyőzze őket az Obamacare visszavonásáról.

A szavazás eredményét Donald Trump és Paul Ryan házelnök nagy győzelmeként értékelik az Egyesült Államokban. Donald Trump a választási kampányában végig azt ígérte, hogy visszavonatja az egészségbiztosítási törvényt, és újat terjeszt a kongresszus elé. Ez meg is történt, de az elsőként beterjesztett változatot március 24-én, éppen a szavazás előtt, viszavonták, mert kiderült, hogy nem volt hozzá elegendő republikánus voks.

Az első kudarc után a republikánusok néhány részletben változtattak a javaslatukon. A héten még késhegyig menő vita folyt arról, hogy az új törvényben milyen mértékben támogassa a biztosító az úgynevezett “meglévő állapottal” rendelkező biztosítottakat. A “meglévő állapot” a biztosítás megkötésekor már fennálló, olyan súlyos betegségekre vonatkozik, mint például a cukorbaj vagy a rákbetegség. Az Obamacare szerint a biztosítók ilyen esetben sem utasíthatták el a jelentkezőt, kötelezően meg kellett kötni vele a biztosítást. Donald Trumpnak, sok egyeztetés és győzködés után, sikerült megőriznie az Obamacare evívmányát.

A csütörtök délutáni voksolás után Paul Ryan házelnök azt hangsúlyozta: “sokan vagyunk akik hét évig vártunk, hogy leadhassuk ezt a voksot”. Nancy Pelosi, a demokraták képviselői csoportjának vezetője – fordított Robin Hoodnak minősítve Trump elnököt -, szomorú napnak nevezte a csütörtökit, s arra figyelmeztetett, hogy sok amerikai ezután majd elveszíti az egészségbiztosítását.

A republikánusok reformja azonban csak azokat az amerikaiakat érintené, akik úgynevezett “egyéni” biztosítást kötnek. Ők vannak kisebbségben. A lakosság többségének egészségbiztosítását ugyanis a munkaadója támogatja.

A voksolás után – amelyet Trump elnök a Fehér Házból figyelt munkatársai társaságában – a vezető republikánus politikusok a Fehér Házba mentek, ahol az elnökkel közös sajtótájékoztatót tartottak. Trump elnök megköszönte a képviselők munkáját, s mindjárt leszögezte, hogy a republikánusok következő nagy győzelme az adóreform elfogadásával várható. A sajtóértekezleten csaknem valamennyi republikánus köszönetet mondott Trump elnöknek a vezetői kvalitásokért.

Magyar részvétellel végzett kutatás segítheti a melldaganatok kezelését

Budapest, 2017. május 4., csütörtök (MTI) – Az emlődaganatok és áttéteik “családfáját”, filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.

A Semmelweis Egyetem csütörtöki közlése szerint Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese több mint egy évtizede foglalkozik a primer emlőtumorok és áttéteinek egymáshoz való viszonyával.

Kutatásai során viszonylag korán kiderült – és több, párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította -, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg. Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén, ma már azonban megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket – idézi fel a közleményben Kulka Janina.

Mint hozzátette, a Nature-ben megjelent cikk egy mélyrehatóbb, szintén többéves vizsgálatsorozat eredménye: Székely Borbála onkológus rezidens, aki jelenleg a Yale Egyetemen tartózkodik egyéves ösztöndíjjal, PhD-hallgatóként kezdett el Kulka Janinával dolgozni.

A boncolási anyagarchívumot áttekintve mintegy hatvan esetet gyűjtöttek össze a primer és az áttétes tumorok szövettani leírásával és a betegek kórtörténetének feldolgozásával. Székely Borbála az amerikai MD Anderson Cancer Center ösztöndíjasaként lépett kapcsolatba az Institut Jules Bordet munkatársával, Christine Desmedttel, aki szintén hasonló kutatással foglalkozott. Végül a kutatók csaknem hatvan esetből választották ki azt a tízet, amelyből a széleskörű szakmai összefogással készült cikk megszületett.

A Nature Communications nyomtatott változatban májusban közzétett cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva fel. A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, az áttétek kialakulásának különböző folyamatait: a metasztatikus progenitor sejtpopulációból induló metasztatikus kaszkádot, a heterogén primer tumorok eltérő klónjaiból származó heterogén áttétképzést és a “horizontális”, vagyis metasztázisból eredő további áttétképzést.

Az eredmények alapján levont következtetések között Kulka Janina megemlítette, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki, oligometasztatikus (kevés áttéttel járó) betegségben pedig az áttétek eltávolítása kedvező hatással lehet a betegség lefolyására.

A kutatás azért is jelentős, mert a klinikumban használható eredményekről van szó. Kiderült tovább, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – összegez a közlemény.

A Phylogenetic analysis of metastatic progression in breast cancer using somatic mutations and copy number aberrations címmel megjelent cikk egyik első szerzője Székely Borbála, és a szerzők között a Semmelweis Egyetem további munkatársai is szerepelnek Kulka Janina mellett (Szász A. Marcell, Dank Magdolna, Szentmártoni Gyöngyvér, Tőkés Anna-Mária; a kutatásban Nagy I. Zsófia és Faragó Zsófia TDK-s hallgatóként vett részt).

A kutatás folytatásáról Kulka Janina elmondta: jelenleg a II. Sz. Patológiai Intézetben a korai és a késői metasztatizáló emlőtumorok között meghatározható különbségeket keresik.

EMMI: elfogadhatatlanok a gödi intézetben történtek

Budapest, 2017. május 4., csütörtök (MTI) – Rendkívüli vizsgálatot indított a kormány a gödi Topház Speciális Otthonban, mert egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a fogyatékossággal élőket ellátó intézményben rendkívül rossz körülmények uralkodnak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.

A Magyarországon és az Egyesült Királyságban működő Mental Disability Advocacy Center (MDAC) szerdán közzétett jelentése szerint a 220 fogyatékossággal élő embert ellátó bentlakásos intézményben tett áprilisi látogatásukkor rossz higiéniai körülményeket, indokolatlan fizikai korlátozást, továbbá alultáplált és ellátatlan sebektől szenvedő gondozottakat találtak.

Az államtitkárság közleményében azt írták: a kormány elfogadhatatlannak tartja az intézményben történteket, a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indított. Fenntartóként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnal felfüggesztette az intézmény igazgatóját, és elrendelte új vezető ideiglenes kinevezését.

Emlékeztettek: a kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, és az ott lakó fogyatékos és pszichiátriai betegeket családiasabb környezetben, kisebb létszámú otthonokban helyezze el. A kiváltási program keretében a gödi Topház Speciális Otthont is bezárják a közeljövőben – hangsúlyozták.

Hozzátették: a kormány az év elején döntött arról, hogy öt évvel lerövidíti, azaz felgyorsítja a kiváltási folyamatot, nagyobb hangsúlyt kap a helybeli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a foglalkoztathatóság biztosítása. A kiváltási program első körében mintegy 2500 fogyatékos ember költözhet ki a jövő év végéig a nagy létszámú szociális ellátó intézményekből, a célra a kormány 21,8 milliárd forintot fordít.

Ónodi-Szűcs: a központi régió egészségügyi ellátását kell megoldani

Budapest, 2017. május 3., szerda (MTI) – A következő években a központi régió egészségügyi ellátását kell megoldani azért, hogy az itt élők ellátásához olyan háttér alakuljon ki, ami a biztonságos betegellátást szolgálja – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Kőbányán.

Ónodi-Szűcs Zoltán a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelőjének építését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, az előző ciklusban 500 milliárd forint uniós forrás érkezett az egészségügyre, azonban abból Budapest és az ország központi régiója nem részesült. Ezért saját forrásból kell a következő években több száz milliárdot elkölteni az Egészséges Budapest Program keretében – tette hozzá.

A kőbányai új szakrendelő ennek a programnak az első, jelentős mérföldköve – jelezte az államtitkár.

Bodnár Attila, az intézmény főigazgatója elmondta, a szakrendelő állapota igen leromlott, viszont a kórháznak óriási szerepe van a városrész és az agglomeráció betegeinek ellátásában, ezért is örömteli a mostani beruházás bejelentése.

Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere arról beszélt, hogy az alapellátásban az elmúlt időszakban gyorsan tudtak javítani az infrastrukturális helyzeten, összességében 1,5 milliárd forintot fordítottak háziorvosi rendelők felújítására. Új szakrendelő építése azonban meghaladta az önkormányzat lehetőségeit.

Révész Máriusz (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Kőbánya a főváros leggyorsabban fejlődő kerülete volt az utóbbi években, azonban az egészségügyi infrastruktúra “kritikus pontnak” számított. Azt mondta, a kőbányaiak az új egészségházzal és a korszerű szakrendelővel jobb egészségügyi ellátást kapnak majd.

A kórház területén felépülő új szakrendelő megépítésére 3,8 milliárd forint kormányzati forrás áll rendelkezésre. Az 5497 négyzetméteres épület tervezési szakaszban van, az épülethez egy 122 férőhelyes felszíni és 50 férőhelyes mélygarázst terveznek.

A munkák idén decemberben megkezdődnek, az új szakrendelő jövő decembertől fogadhat betegeket.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet a X. és XVII. kerület, valamint Monor és Gyömrő lakosait látja el, évente kétmillió beteg fordul meg az intézményben.