Miniszteri biztos: logikus lépések mentén tervezték meg a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátását

Budapest, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – Logikus lépések mentén tervezték meg a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátását, a fejlesztésektől sokkal világosabb ellátási rendszert várnak – mondta az Egészséges Budapest Program (EBP) megvalósításáért felelős miniszteri biztos egy szakmai konferencián csütörtökön.

Cserháti Péter közölte, az EBP keretében, amely a közép-magyarországi régió kórházfejlesztését tartalmazza, eddig 151 milliárd forintról született döntés. Mint mondta, az orvostechnikai eszközbeszerzésre 21 milliárd forint fordítható, ehhez jövőre, költségvetési forrásból, további 30 milliárd forint társul. Döntés született arról is, hogy a járóbeteg-ellátás fejlesztésére 24 milliárd forint jut.

A miniszteri biztos jelezte, ez a 151 milliárd forint még mindig elmarad attól a 200 milliárd forinttól, amit vidéken lehet elkölteni.

Hozzátette, a fejlesztésekhez kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknak december 31-ig kell megjelenniük, az intézmények felújítása jövőre elkezdődik.

Stubnya Gusztáv, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egészségügyi szolgáltatásfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem volt komoly kórházfejlesztés, mindössze 5-6 intézménynél történtek beruházások.

A szakember előadásában jelezte, hogy a felvázolt kórházi struktúra elengedhetetlen része a humánerőforrás kérdése. Mint mondta, a működési nyilvántartásban 31,5 ezer orvost tartanak számon, azonban ha a meglévő “trendek” folytatódnak, akkor 2036-ra majdnem 27 ezerre fog csökkeni az orvoslétszám Magyarországon.

Kitért arra, hogy például a mellkas- és érsebészet szakmákat tekintve a létszámcsökkenés az elvándorlással már most is jelentős problémákat okoz. A kalkulációk szerint a EBP-n belül kialakítandó centrumkórházakban és az azokhoz tartozó társkórházakban tudják majd biztosítani a megfelelő szakembergárdát, de félő, hogy például ér- vagy mellkassebészből a centrumokon kívül nem lesz elérhető szakember.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a következő évek uniós programjairól szólva egyebek mellett kiemelte a nővérszállók építését, az országos vastagbélszűrési program elindítását és a népegészségügy koordinációs központok felállítását, a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztését, valamint a pályaválasztási programra jutó forrást.

Genetikailag módosított bőr átültetésével mentették meg egy kisfiú életét

London, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – Genetikailag módosított bőrrel borították be egy ritka betegségben szenvedő kisfiú testének 80 százalékát több életmentő műtét során. A kísérleti eljárás sikere nyomán a 9 éves fiú ma már normális életet élhet – számolt be róla csütörtökön a BBC News.

A Szíriából származó, ma Németországban élő Hasszánnak születése óta hólyagok és sebek borították a testét, mivel egy ritka bőrbetegséggel, epidermolízis bullózával (EB) jött világra. Az ilyen gyerekeket pillangógyermekeknek is nevezik, arra utalva, hogy bőrük olyan érzékeny, akár a pillangó szárnya, a legkisebb traumára is felhólyagosodik, kisebesedik. A betegséget egy fehérje hiánya okozza, amely egymáshoz rögzíti a bőr különböző rétegeit. Hasszán ráadásul az epidermolízis bullóza súlyosabb, junkcionális típusában szenvedett.

A junkcionális epidermolízis bullóza következtében Hasszán bőre nem volt képes a külső behatásokkal, fertőzésekkel szembeni védekezésre, amikor 2015 nyarán bekerült a németországi, bochumi Ruhr Egyetem Gyermekklinikájára, a testét fedő bőr legfelső rétegének, az epidermisznek legnagyobb része hiányzott, úgy nézett ki, mintha szinte egész testét egy nagy vörös nyílt seb borítaná.

A betegségben szenvedő tíz páciens közül négy még a serdülőkort sem éri meg, az orvosok ezért Hasszán családját a legrosszabbra is felkészítették.

Tobias Hirsch, a kórház orvosa elmondta, hogy először pallatív terápia mellett döntöttek, mert nem láttak reményt a gyermek megmentésére. Aztán az olaszországi Modenai Egyetem génterápiás biológiai kutatócsoportja sietett a segítségükre, és a hétéves kisfiú szülei engedélyt adtak arra, hogy egy kísérleti génterápiás kezeléssel próbáljanak rajta segíteni.

2015 szeptemberében a gyermek bőrének egy ép darabjából eltávolítottak 4 négyzetcentiméternyi szövetdarabot, majd ezt egy “testreszabott vírussal” fertőzték meg. A vírusok ugyanis könnyedén behatolnak a sejtekbe, ez a bizonyos vírus pedig magával vitte a bőr rétegeit egymáshoz rögzítő “utasításokat”, amelyek a gyermek DNS-éből hiányoztak.

Az így genetikailag módosított bőrsejtekből laboratóriumban 0,85 négyzetméternyi bőrt növesztettek, amivel 2015 telén három műtéttel a gyermek testének 80 százalékát borították be.

Hasszán apja beszámolt róla, hogy fiát hónapokig annyi kötés borította, mint egy múmiát. 21 hónappal később azonban a beültetett bőr már “normálisan funkcionált” és semmi jele nem mutatkozott annak, hogy felhólyagosodna vagy kisebesedne.

Hirsch doktor elmondta, hogy a kisfiú már iskolába jár, focizik, életminősége tehát hatalmasat javult.

Világszerte félmillió embert érint az EB-betegség, amelynek három formája is ismert: a szimplex, a disztróf és a junkcionális epidermolízis bullóza. Mindegyiket más genetikai hiba okozza. A Modenai Egyetem kutatója, Michele De Luca professzor szerint a klinikai kísérletek elvezethetnek hatékony terápiák kidolgozásához.

A tudósok azonban megjegyezték, hogy a bőrátültetés számos kockázattal jár, egyebek mellett nem minden páciens szervezete képes az új bőrt befogadni.

Hasszán bőrének strukturális elemzését a Nature folyóirat szerdai számában közölték. A tanulmány szerint a gyermek bőrében egy csoport hosszú életű őssejtet fedeztek fel, amely folyamatosan segít a genetikailag módosított bőr regenerálódásában.

Új fejlesztéseivel évi negyvenmilliót takarít meg a salgótarjáni kórház

Salgótarján, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – A fűtéskorszerűsítési, a konyhai és a mosodai beruházásokkal évente 40 millió forintot takarít meg a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, ezt az összeget a betegellátás színvonalának fejlesztésére fordítják – mondta az intézmény főigazgatója csütörtökön.

Bercsényi Lajos a megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a fejlesztéseket a múlt év decemberében meghirdetett, országosan 15 milliárd forint keretű pályázatból valósították meg, amelynek az volt a célja, hogy a kórházak működési hatékonyságukat javítva csökkentsék adósságállományukat.

A főigazgató ismertette: a Szent Lázár Megyei Kórház az elnyert 288 millió forintból szabályozható és gazdaságos fűtésre tért át, új kondenzációs berendezésekkel. Leválaszthatóvá tették a rendelőintézet és a gyógyszertár rendszerét, mivel ott hétvégeken csak fenntartó fűtés működik, a hulladékhő pedig meleg vizet is szolgáltat.

Felújították a mosodát, ahol naponta két tonna textilt mosnak, a parádi, hatvani, gyöngyösi, pásztói, szentkúti és ózdi intézményekből is oda viszik a mosandót. Új gőzkazánt, mosógépet és szárító-, vasaló-, hajtogatógépet, valamint a szállításhoz teherautót szereztek be.

A konyha – ahol naponta negyvenféle ételt tudnak elkészíteni – új mosogatógépet, sütőberendezést, üstöket kapott.

Az üzemeltetési költségeken megspórolt évi mintegy 40 millió forintot a betegellátás színvonalának fejlesztésére fordítják – emelte ki Bercsényi Lajos.

Jakó Ildikó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ észak-magyarországi térségi igazgatója ismertette: a kórházak év végére keletkezett adósságállományát hosszú évek óta a központi költségvetésből konszolidálja kormány, ez tavaly 60 milliárd forint volt. 45 milliárdot idén is a lejárt szállítói számlák kifizetésére kaptak az intézmények, újdonság viszont, hogy 15 milliárdból olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek révén megelőzhető az adósság. Országosan 324 pályázat nyert, az észak-magyarországi térségben 1,6 milliárd, Nógrád megyében több mint 500 millió forint támogatást kaptak a kórházak – ismertette.

Becsó Zsolt (Fidesz), Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: 2010-től 18 pályázatot adott be és nyert el a salgótarjáni megyei kórház mintegy 4,9 milliárd forint értékben. Kiemelte az elavult eszközpark cseréjét, az energiamegtakarítást, a sürgősségi osztály átalakítását, a rehabilitációs ellátórendszer fejlesztését. A konszolidációs, az egyéb finanszírozási és a vis maior összegekkel együtt csaknem 9 milliárd forintos támogatás érkezett a kórházba az elmúlt hét évben – közölte.

A magas hozzáadott értékű készítményekre összpontosít a Richter

Budapest, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – A magas hozzáadott értékű termékektől vár jelentős bevételt a Richter Gedeon Nyrt. a jövőben, növekedése jelentős részét az első 9 hónapban is ezekkel a készítményekkel érte el a gyógyszercég – mondta Orbán Gábor vezérigazgató csütörtökön a vállalat sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A csütörtökön közzétett gyorsjelentés alapján a Richter az év első kilenc hónapjában 334,15 milliárd forint (1,083 milliárd euró) árbevételt ért el, 17,7 százalékkal (euróban 19,1 százalékkal) többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az anyavállalat tulajdonosaira jutó adózott eredmény 4,9 százalékkal, 44,6 milliárd forintra nőtt. Az egy részvényre jutó kilenc havi eredmény 240 forint, szemben az előző év azonos időszaki 229 forinttal.

A cég vezetője szerint a növekedés megfelel a várakozásoknak. Kiemelte, hogy a kelet-európai régió országai közül csak Romániából várnak jelentősebb árbevételt idén – bár Kelet-Európa részesedése nem abszolút értékben, hanem arányaiban csökken -, a menedzsment számításai szerint a forgalom elsősorban Nyugat-Európa országaiban, az Egyesült Államokban és Oroszországban lehet jelentős, az első kilenc havi növekedés túlnyomó részét is ezek a piacok hozták.

A vezérigazgató szerint az árbevétel az EU nyugati országaiban 10-15 százalékkal emelkedhet idén, Kínában és a viszonylag kis piacot jelentő Ukrajnában 10 százalék körüli, Latin-Amerika országaiban pedig 5 százalék körüli lehet a növekedés. Más államokban – így többek között Lengyelországban – 0 és 5 százalék közötti bővülésre számítanak. Az idei árbevétel Oroszországban elérheti a 20 milliárd rubelt, az Egyesült Államokban a jogdíjbevételektől független bevétel a tavalyihoz hasonló lehet – mondta Orbán Gábor, aki a belföldi értékesítésben stagnáló árbevételre és legfeljebb kisebb kockázatokra számít. A kiemelkedő oroszországi árbevételt a javuló termékösszetétellel, a magas hozzáadott értékű nőgyógyászati termékek forgalmazásával magyarázta, a növekedési kilátásokat pedig azzal indokolta, hogy a nyugat-európai piaccal ellentétben az orosz – ahol a Richter vezető szerepet tölt be a nőgyógyászatban – még nőni fog a fogamzásgátlók forgalmában.

Elmondta, hogy a gyógyszergyártásnál lényegesen kisebb profitot hozó, de a teljes árbevételben egyre nagyobb szerepet játszó nagykereskedelem növekedési üteme is fennmarad.

Orbán Gábor hangsúlyozta, hogy a számos tényező bizonytalansága miatt 2018-ra nem kívánnak nyilvános becslést közölni. A tulajdonosi szerkezet nem változott jelentősen, a jelenlegi irányítási modellt a Richter hosszú távon szeretné fönntartani, a cég irányításának kulcsfontosságú területeit – többek között a kereskedelmet, fejlesztést, a kormányzati és társadalmi kapcsolatokat – a korábbi elnök-vezérigazgató, Bogsch Erik továbbra is személyesen felügyeli.

Mintegy 14 milliárd forintból újul meg a fővárosi Uzsoki utcai kórház

Budapest, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – Mintegy 14 milliárd forintból újul meg a XIV. kerületi Uzsoki utcai kórház az Egészséges Budapest Program keretében, a fejlesztés részeként a kórház területén új klinikai és rehabilitációs tömb épül – mondta Jelen Tamás, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke csütörtökön, az intézményben tartott sajtótájékoztatón.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közölte: a 14 milliárd forintból 2 milliárd forint rendelkezésre bocsátásáról már döntött a kormány. Ebből 1,5 milliárd forintot besugárzó készülék vásárlására fordíthat a kórház, az onkológiai betegek részére, további 500 millió forintot pedig az infrastrukturális fejlesztések megtervezésére költhet.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, az Egészséges Budapest Program révén a budapestiek is megtapasztalhatják azt a minőségi ugrást a betegellátásban, ami vidéken az 500 milliárd forintos fejlesztés során már megvalósult.

Hozzátette: a fejlesztések nyomán megteremtik a betegellátás biztonságát a fővárosban is.

Jelen Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az ország legkedveltebb kórházainak egyike az Uzsoki utcai, és bár a betegek alapvetően elégedettek az ott nyújtott szolgáltatás színvonalával, “van helye” a fejlesztésnek.

Kitért arra: 2002 és 2010 között 600 milliárd forintot vont ki az akkori kormány az egészségügyből, “aminek óriási mértékű negatív következményei voltak”. Mint mondta, ezzel szemben az elmúlt hét évben a központi régión kívül 500 milliárd forintot költöttek az egészségügyi fejlesztésre, és további 700 milliárd forintot fordítanak a következő nyolc évben Budapest és a központi régió fejlesztésére.

Az Uzsoki utcai kórházban a tervek szerint új klinikai és rehabilitációs tömb épül, 11 ezer négyzetméternyi épületet újítanak fel és 60 ezer négyzetméternyi épületet komfortosítanak. Az írásos összegzés szerint a program megvalósulásával a központi telephelyen kizárólag felújított vagy új épületek szolgálják a betegellátási feladatok végzését. A betegellátást szolgáló helyiségek mindegyike klimatizálttá válik.

A fejlesztés során új klinikai és rehabilitációs tömb épül, utóbbiba költöznek a Hungária körúti telephely ellátásai. Az elavult, gazdaságtalan fenntartású épületeket elbontják, az onkológiai szárnyat felújítják, és új logisztikai tömböt is kialakítanak. Egy tömbbe költözik az onkológiai ellátás, a belgyógyászati és a tüdőgyógyászati épületeket megújítják. A belső betegutakat átszervezik, és akadálymentesítik is. Országosan egyedülálló 24 órás sport-trauma ügyeletet terveznek a kórházban, amely lehetőséget biztosít az egynapos műtétek megvalósítására is.

Jelen Tamás szólt arról is, hogy az Uzsoki utcai kórház az ország második legnagyobb onkológiai központja. Még ebben az évben tovább fejlesztik az onkoradiológiai osztályt, a tájékoztató szerint 819 millió forintból a daganatos betegségek kezelésében használatos sugárterápiás lineáris gyorsítót vásárolnak, aminek köszönhetően jelentősen rövidül a besugárzási idő.

A kórház nemrég az onkológiai ellátás során használatos, a kemoterápiás gyógyszerek előállítását végző citolaborral is bővült, amelynek beszerzésére állami pályázaton nyert el 130 millió forintnyi támogatást.

Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatója arról beszélt, a 90 éves kórház mindig is próbált innovatív lenni, és külön örömnek nevezte, hogy az Egészséges Budapest Program keretében olyan fejlesztésekhez juthatnak, amelyek tovább öregbítik az intézmény jó hírét.

Újabb illegális parlagfű készítményeket talált a Nébih

Budapest, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – Újabb illegális parlagfű készítményeket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a nem engedélyezett termékek előállítói ellen hatósági eljárás indult – közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az Ambrózia olajkapszula, a Parlagfű virágeszencia és a Parlagfű tea elnevezésű árucikkeket engedély nélkül árusították emberi fogyasztásra.

A hivatal szakemberei a termékeket a bioélelmiszer nagykereskedelmi egységek ellenőrzése során találták.

A Nébih közölte azt is, hogy a hatósági ellenőrzés kiterjedt a forgalomból október végén kivont “Istenek eledele” megnevezésű termékre is.

Az ellenőrök megállapították, hogy a nagykereskedelmi egységek eleget tettek a termék forgalomból történő kivonásának.

A parlagfű tartalmú készítmények új élelmiszernek minősülnek, amelyeket uniós szinten engedélyeztetni kell. Az uniós engedélyezés során az élelmiszerként történő felhasználás biztonságosságát kell bizonyítani. Parlagfűre és a belőle készített termékekre Európában eddig nem adtak ki engedélyt – írja közleményében a Nébih.

Szombaton lesz a lelki egészség éjszakája

Budapest, 2017. november 9., csütörtök (MTI) – Ismét megrendezik a lelki egészség éjszakája programot. A szombati rendezvény keretében az érdeklődők előadásokon, workshopokon, kerekasztal-beszélgetéseken mélyíthetik el ismereteiket, kaphatnak új információkat a lélekgyógyászat, az egészségmegőrzés területén.

A szervező Lelki Egészségvédő Alapítvány tájékoztatása szerint a program célja, hogy a figyelmet a lelki egészség megőrzésének, ápolásának, a lelki kapcsolatoknak a fontosságára irányítsák.

A programokra ellátogatók előadásokat hallgathatnak meg a többi között a virtuális terek pszichológiájáról, a nehezített gyermekáldás lelki hátteréről, párkapcsolati és szexuális kérdésekről, a mesék és a gyász kapcsolatáról. Részt vehetnek olyan workshopokon, ahol megismerhetik például az úgynevezett fókuszolás, a zene- vagy művészetterápia, az erőszakmentes kommunikáció, a szupervízió technikáit.

A budapesti, VIII. kerületi Palotanegyedben tartandó szombati esemény részletes programja megtalálható a www.lelkiegeszsegejszakaja.hu oldalon.

Kanyarójárvány veszélyére figyelmeztetnek Belgrádban

Belgrád, 2017. november 8., szerda (MTI) – Kanyarójárvány veszélyére figyelmeztetett szerdán Belgrádban a városi közegészségügyi intézet, miután a laboratóriumi vizsgálatok öt embernél megerősítették a fertőzést.

Az országos közegészségügyi intézet (IZJZS) közlése szerint még nincs járványhelyzet, egyelőre csak a belgrádi részlegük számolt be fertőzésekről. Az országos központ leszögezte, hogy a belgrádi fertőzöttek korábban nem kerültek kapcsolatba azokkal a betegekkel, akiket Koszovó területén regisztráltak, így ezektől független fertőzésről van szó.

A tájékoztatás szerint a betegek nem kapták meg a kellő védőoltásokat, illetve nem lehet tudni, hogy kaptak-e vakcinát. A belgrádi fertőzöttek között gyerekek és felnőttek is vannak. Az orvosok az egyiküknél tüdőgyulladást észleltek, ami a betegség egy súlyosabb szövődményének tekinthető.

A Blic című napilappal a fővárosi közegészségügyi intézet egyik munkatársa nem hivatalosan közölte, hogy az egyik beteg egy kínai nemzetiségű gyerek. Kínában nem kötelező a védőoltás, és feltételezhetően annak elmulasztása vezetett a megbetegedéshez – tette hozzá.

Az év első kilenc hónapjában 12 kanyarós megbetegedést regisztráltak Szerbiában. Október óta Szerbia és Koszovó területén összesen 65 beteget vettek nyilvántartásba. A legfiatalabb beteg három hónapos, a legidősebb 48 éves volt.

A szerb közegészségügyi intézet arra is figyelmeztetett szerdán, hogy védőoltásokkal megelőzhető a megbetegedés, ennek érdekében a szakemberek folyamatosan oltják azokat az 1-14 éves gyerekeket, akik eddig nem kapták meg a szükséges vakcinákat.

Kardiológiai rehabilitációs szakkórházzá alakítják a Szent Ferenc Kórházat

Budapest, 2017. november 8., szerda (MTI) – Komplex kardiológiai rehabilitációs szakkórházzá alakul a budapesti Szent Ferenc Kórház – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

Az Egészséges Budapest Program keretében történő átalakítás első szakaszára és a szakmai program megvalósítására idén 119,5 millió forintot kap az intézmény.

Ezen felül jövőre valamivel több mint 1 milliárd 327 millió, 2019-ben további legfeljebb 997 419 900 forintot kell biztosítani erre a célra a kormányhatározat szerint.

A Róbert Károly Magánkórház tíz év alatt 1 milliárd forintot fordított fejlesztésre

Budapest, 2017. november 8., szerda (MTI) – A Róbert Károly Magánkórház tulajdonosai az elmúlt tíz évben egymilliárd forintot fordítottak a 250 szakembert foglalkoztató, 55 ágyas intézmény fejlesztésére, a kórház árbevétele idén elérheti a 2 milliárd forintot – közölte a egészségügyi intézmény szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a magánkórház működése első hat évében veszteséges, hetedik évében nullszaldós volt, azóta nyereséges.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója a közleményben kiemelte, az elmúlt 3 évben betegforgalmuk évi 20 százalékkal növekedett. A kórház idei árbevétele eléri a két milliárd forintot, ami mintegy 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Nyilvános adatok szerint Róbert Károly Magánkórház Zrt. adózott eredménye 2016-ban 92,7 millió forint volt szemben a 2015. évi 67,9 millió forinttal.

Az operatív igazgató szerint a privát intézmény működéséből az állam is profitál, az egyre növekvő betegforgalomnak köszönhetően a Róbert Károly Magánkórház tíz év alatt mintegy 10 milliárd forintot takarított meg az állami egészségügyi kasszának.

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-os felmérésére hivatkozva a Róbert Károly Magánkórház közölte: a magánszolgáltatókhoz forduló 20-60 év közötti fővárosiak aránya tavaly 60 százalék volt, 2017 végére pedig várhatóan 65 százalék fölé emelkedik.

Az idén 10 éves Róbert Károly Magánkórházban a megalakulás óta mintegy 200 000 ember keresett gyógyulást, több mint 5000 gyermek született.