WHO-igazgató: javul az általános egészségi állapot Magyarországon

Budapest, 2017. szeptember 9., szombat (MTI) – Általában javul az egészségi állapot Magyarországon, miként az Európai Unióban is, de még sok a tennivaló – mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Az igazgatót azért kérdezték, mert szeptember 11-14-én Budapesten tartják a WHO európai regionális bizottságának 67. ülését.

Jakab Zsuzsanna elmondta, a WHO európai regionális bizottságának 67. budapesti ülésén 53 tagország képviselteti magát, mintegy hatszáz küldöttel. Jelen lesz többek között az WHO új főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus, Mária dán királyi hercegnő, a WHO Europe patrónusa, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Christopher Fearne máltai miniszterelnök-helyettes és Recep Akdag török miniszterelnök-helyettes.

Az ülésnek három fő témája az egészségi állapot és az esélyegyenlőség javítása, az egészségügyi ellátórendszerek továbbfejlesztése.

Az első két témával kapcsolatban megjegyezte, Európában javul a helyzet, de különösen sok tennivaló van az esélyegyenlőség területén. Fontosnak nevezte, hogy létrejöjjön egy kormányzati program, amely keretbe foglalja az egészséget meghatározó tényezőket is.

Az ellátórendszer fejlesztésénél két fontos elemet emelt ki, az egyenlő hozzáférést a szolgáltatásokhoz és a finanszírozás kérdését, megjegyezve, nem szabad túl nagy terhet hárítani az emberekre, “az, hogy valaki beteg nem jelenti azt, hogy el is kell szegényedjen”. A GDP-hez mérten ennek megfelelő arányú forrást kell fordítani az egészségügyre – tette hozzá.

Kanyaró – Újabb halálos áldozatot követelt a járvány Romániában

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2017. szeptember 8., péntek (MTI) – Tovább terjed a kanyaró Romániában, ahol a héten 34-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma, és újabb 122 megbetegedést regisztráltak a megyei közegészségügyi intézetek – derült ki az országos tisztiorvosi szolgálat (INSP) honlapján pénteken közölt friss összesítésből.

A 34. áldozat egy Neamt megyei öthónapos, vészes vérszegénységben is szenvedő, vélhetően nagyobb gyerekek által megfertőzött kisfiú, aki kora miatt még nem kaphatta meg a kanyaró elleni védőoltást.

Eddig országszerte 9104 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek a betegség tavaly februári megjelenése óta, közülük mintegy hétezren idén kapták el a kórt. Az elmúlt héten az új kanyarós esetek több mint felét (68-at) Kolozs megyéből jelentették.

A járvány az ország teljes területére kiterjedt: a 41 megye közül egyedül a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyéből nem jelentettek kanyarós megbetegedést. A legtöbben Románia nyugati megyéiben kapták el a kanyarót: Temes, Krassó-Szörény és Arad megyében is meghaladta az ezret a betegség megjelenése óta eltelt másfél évben a kanyarós megbetegedések száma.

A legtöbb halálos áldozat is az ország nyugati feléből származik: Temes megyében 9, az olténiai Dolj megyében 7, Arad megyében 6, Krassó-Szörény megyében 3 halottja van már a kanyarójárványnak.

A bukaresti hatóságok a lakosság átoltottságának csökkenésével magyarázzák azt, hogy a jelenlegi járvány során az európai országok közül Romániában kapták el legtöbben a kanyarót. Az egészségügyi világszervezet által javasolt legalább 95 százalékos szinthez képest Romániában 86 százalékra csökkent a lakosság átoltottsága.

A bukaresti kormány az utóbbi hónapokban javított az eddig akadozó vakcinaellátáson, és a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely különböző megszorításokkal és folyamatos tanácsadással akarja rávenni az esetleg ellenkező szülőket arra, hogy ne tagadják meg a hét legfontosabb oltás beadását gyermekeiknek.

Hét fogát húzták ki egy újszülöttnek Indiában

London, 2017. szeptember 8., péntek (MTI) – Sikeresen megműtöttek a nyugat-indiai Gudzsarát államban egy egy hónapos csecsemőt, akinek hét foga nőtt ki.

A kisbaba jól van – mondta el a BBC-nek Mít Ramatri szájsebész. Az orvos beszámolt róla, hogy a műtétet két fázisban végezték: először négy, majd három fogat távolítottak el.

A csecsemőt a szülei vitték el a gyerekorvoshoz, mert nehezen szopott. Kiderült, hogy hét foga nőtt ki.

“Előfordul, hogy újszülötteknél előtűnik a fogak csúcsa, de egy darabig még nem nőnek ki. Ebben az esetben azonban a hét fog teljesen kinőtt” – mesélte Ramatri.

Az orvos hozzátette: ő ugyan sohasem olvasott hasonló esetről, de ez akkor sem feltétlenül rendellenes. “Ez egy normális biológiai folyamat, csak ezúttal hamarabb zajlott le” – vélekedett.

A szájsebész kifejtette: azért volt szükség a fogak eltávolítására, mert ha bármelyik kiesett vagy kitört volna, a kisbaba légcsövébe bekerülve fulladást okozhatott volna. Mint mondta, a kisfiú most már jól szopik, de azt nehéz lenne megjósolni, hogy a műtét után hogyan fejlődnek majd a gyerek fogai.

Korszerűsítették a nagykanizsai kórház konyháját és nővérszállóját

Nagykanizsa, 2017. szeptember 8., péntek (MTI) – Több mint 330 millió forintból korszerűsítették a nagykanizsai kórház konyhájának energetikai rendszerét és gépeit, valamint az intézmény nővérszállójának két épületét.

A pénteki átadáson Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben ötmilliárd forintot meghaladó összegből több mint tíz fejlesztés valósult meg a megyei jogú város kórházában.

Hozzátette, hogy az utóbbi hét-nyolc évben mintegy 500 milliárd forintot – többségében európai uniós forrást – fordított az állam a magyarországi egészségügyi rendszer fejlesztésére.

Az államtitkár jelezte, hogy a gazdaság folyamatos erősödésének köszönhetően a magyar kormány már hazai forrásokat is biztosítani tud, ennek eredménye volt a múlt év végén az egészségügyben szétosztott mintegy 45 milliárd forint. Ahogy erősödik a gazdaság és növekednek a beruházások, úgy a költségvetésből is egyre több pénzt lehet fordítani a további fejlesztésékre – mondta.

Brünner Szilveszter, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója kifejtette: 77,2 millió forintot nyertek el a nővérszálló két – több mint 100 éves, illetve 35 éves – épületének energetikai korszerűsítésére. Kicserélték a nyílászárókat, a víz- és hőszigetelést, valamint a külső burkolatokat.

Az egészségügyi intézmény naponta 600-650 embert kiszolgáló konyhájának korszerűsítésére 254,2 millió forintot fordítottak a hazai egészségügyi rendszer számára a múlt év végén biztosított 45 milliárd forintos keretből. A víz- és a külső hőszigetelés mellett ott is kicserélték a nyílászárókat, felújították a villámvédelmi eszközöket, továbbá teljesen kicserélték a mintegy negyvenéves konyhai gépeket, berendezéseket, például öt új hűtőkamrát is építettek.

Ónodi-Szűcs: egymilliárd forint ultrahangkészülékek beszerzésére

Budapest, 2017. szeptember 8., péntek (MTI) – Ultrahangkészülékek beszerzésére egymilliárd forintos keretre pályázhatnak közfinanszírozott egészségügyi intézmények – közölte az egészségügyért felelős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, jó lenne, ha minden intézmény tudna élni ezzel a lehetőséggel, hiszen alapvető cél a betegellátás minőségének javítása.

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár kifejtette, a pályázatra közfinanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények pályázhatnak, egy intézmény több szakmacsoportra is nyújthat be pályázatot, de szolgáltatónként maximum öt gépre lehet pályázni.

A nyertesek minimum 10 millió, maximum 50 millió forintot nyerhetnek el, és várhatóan 20-100 lesz a támogatott intézmények száma – ismertette.

A fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár hozzátette: szeptember 11-től október 10-ig jelentkezhetnek az intézmények, és egyszerűsített eljárásrendű pályázatról lévén szó a beérkezés sorrendjében bírálják el a dokumentumokat.

Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett arra, korábban úgy tűnt, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban csak 70 milliárd forintot lehet majd az egészségügyre fordítani, de mára jól látszik, hogy ez a forrás több lesz mint 160 milliárd forint, 19 fejlesztéssel.

Hozzátette: ebben a ciklusban a betegellátás fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és 2017 első félévében már 91 milliárd forintos fejlesztés indult meg.

Schanda Tamás a sajtótájékoztatón beszámolt egy korábbi pályázat eredményéről is. Mint elmondta, a speciális higiénés eszközök, berendezések beszerzésére irányuló pályázat révén ötven egészségügyi intézménynél kezdődhet a beszerzés 7 milliárd forintos keretösszeggel.

Ezen a pályázaton átlagosan 138 millió forintot nyertek el az intézmények, volt, amelyik 20,5 milliót, de olyan is, amely 200 millió forintot kapott.

A közfinanszírozott alapellátásban dolgozó fogorvosok szerdán zárult tiltakozó akciójával kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre válaszolva azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az orvosokat képviselő kamarával, hiszen “mindkét félnek van tennivalója az ügyben”.

Hozzátette: a kamara is konstruktív volt a tekintetben, hogy érdemes lenne felülvizsgálni, az ellátásban milyen eljárásrendek legyenek, mit kell nyújtania a fogorvosnak és azt hogyan lehet kontrolláltan finanszírozni.

Hétfőn tiltakozó akcióba lépett a 2800 közfinanszírozott fogorvosi praxisból 700, amelyben azt vállalták az orvosok, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken.

A fogorvosok ezzel a demonstrációval tiltakoznak az ellen, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Az ő ellátmányuk töredéke annak, mint amennyit az alapellátás másik nagy csoportjára, a háziorvosokra fordít az állam.

Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette, értékelte a fogorvosok akciójának lebonyolítását is, ebből is látszik, hogy ez egy figyelemfelhívás, és nem a “perem átszakításáról” van szó, ezért folytatják a tárgyalást a kamarával.

Tíz másodperc alatt mutatja ki a rákos szövetet egy új “toll”

Washington, 2017. szeptember 7., csütörtök (MTI) – Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki – tudósított a BBC hírportálja csütörtökön.

A kutatók szerint a műszer “gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá” teheti a daganat eltávolítását.

Azt remélik, használatával elkerülhető, hogy a beteg szövet maradványai a szervezetben maradjanak – írták a Science Traslational Medicine című szaklapban. A tesztek szerint a toll az esetek 96 százalékában pontosan diagnosztizált.

A MasSpec Pen nevű eszköz a rákos sejtekre jellemző anyagcsere felismerésével működik: szaporodási és növekedési ütemük miatt kémiájuk nagyon eltér az egészséges szövetek anyagcseréjétől.

A tollat a rákgyanús területhez érintik, ott apró vízcseppet bocsát ki. Az élő sejtek vegyi anyagai a vízbe jutnak, ezt a toll visszaszívja, hogy analizálják.

A tollat ezután egy tömegspektrométerbe helyezik, amely több ezer vegyi anyag tömegét képes megmérni minden másodpercben.

Az eredmény – a “kémiai ujjlenyomat” – alapján az orvosok eldönthetik, egészséges vagy rákos szövetet vizsgálnak.

A kutatók 253 mintán tesztelték a tollat. Azt tervezik, hogy a tesztek folytatásával tovább finomítanak rajta, mielőtt jövőre műtétek közben is kipróbálják.

A daganateltávolító műtétek pontosságát korábban is igyekeztek fokozni: az Imperial College London tudósai olyan kést fejlesztettek, amelyik érzékeli, “kiszagolja”, hogy rákos daganatot távolít-e el. A Harvard egy kutatócsoportja lézerrel vizsgálja, milyen kiterjedésű agydaganatot kell eltávolítani.

Nébih: két chipsnél meghaladta az akrilamid a figyelmeztető szintet

Budapest, 2017. szeptember 7., csütörtök (MTI) – A Szupermenta terméktesztben ellenőrzött tíz, különböző márkájú sajtos chips közül kettőnél meghaladta a figyelmeztető szintet az akrilamid értéke, ami számos élelmiszerben előforduló szerves szennyezőanyag, szénhidráttartalmú élelmiszerek magas hőfokú hevítésekor keletkezik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azonnal értesítette a felelős vállalkozókat, akik lépéseket tettek a gyártási folyamat javítása érdekében – közölte a Nébih csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az akrilamid mellett vizsgálták a chipsek glutaminsav-, transz-zsírsav-, zsír- és sótartalmát is.

Az egyik chipsnél magasabb zsírtartalmat mutattak ki a vizsgálatok a tápértéktáblázatban feltüntetett értéknél, ezért a hatóság figyelmeztetésben részesítette a vállalkozást, amely köteles felülvizsgálni termékét és annak jelölését.

A közlemény szerint hat chipsnél találtak valamilyen jelölési hiányosságot a szakemberek.

A vizsgált termékeknél mért glutaminsav-tartalom, ami az ízek intenzitásában játszik szerepet, jóval a jogszabály által előírt határérték alatt van. A szakemberek a chipsek só és transz-zsírsav tartalmánál is mindent rendben találtak – olvasható a Nébih közleményében.

Agydaganatot gyógyíthat a zikavírus

Washington, 2017. szeptember 6., szerda (MTI) – A csecsemőknél súlyos agyi deformációt okozó zikavírus új gyógymódot kínál a felnőttek agydaganatára egy friss amerikai kutatás eredményei alapján – írta a BBC hírportálja.

Kimutatták, hogy a kórokozó kiválasztja, megfertőzi és elpusztítja a felnőtt agy rákos daganatsejtjeit: a kísérletekben kifejlett egerek agyában zsugorodott össze az agresszív tumor a befecskendezett zikavírustól, míg az egészséges agysejtek érintetlenek maradtak.

Az emberi tesztek még messze vannak, ám a szakértők úgy vélik, a vírust be lehetne juttatni az emberi agyba akkor, amikor a tumort eltávolító műtétet végzik. A vírus emberi agysejttenyészeteken végzett laboratóriumi kísérletekben jól működött – írták a tudósok a Journal of Experimental Medicine című szaklapban.

Az agydaganatnak több típusa van, a felnőtteknél a leggyakoribb és legnehezebben kezelhető a glioblasztóma. Gyorsan növekszik, vagyis terjed szerte az agyban, ezért nehéz megállapítani, hol végződik a tumor és hol kezdődik az egészséges agyszövet. Az agresszív sejtek eltávolításához ezért néha nem elég a sugár- és a kemoterápia.

A friss kutatás azonban azt mutatja, hogy a zikavírusos kezelés elpusztítja az eddigi terápiáknak ellenálló tumorsejteket.

A tudósok úgy vélik, a glioblasztóma őssejtjei tovább növekednek és osztódnak új és új daganatsejteket termelve még a legerőteljesebb kezelés után is.

Egészséges őssejtek nagy tömegben találhatók a csecsemők agyában, valószínűleg ez magyarázza, miért okoz súlyos károsodást a zikavírus náluk.

A felnőtt agyban kevesebb az őssejt, ami azt jelenti, hogy a zikavírusos terápia csak a daganatot okozó őssejteket támadja meg nagyobb mellékhatások nélkül.

Michael Diamond, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosi karának tudósa, a tanulmány egyik készítője azt reméli, az emberi tesztek másfél éven belül elkezdődhetnek.

Új berendezés a betegségek hátterében álló fehérjemódosulatokat vizsgálatára

Budapest, 2017. szeptember 6., szerda (MTI)- Az immunrendszer kóros működését, daganatos áttéteket és a Parkinson-kór hátterében álló fehérjemódosulatokat is vizsgálhatják az ELTE kutatói egy új röntgen krisztallográfiai berendezéssel – közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a fehérjefunkció és a kölcsönható fehérje-hálózatok jobb megértése, a betegségekkel összefüggő fehérjevariánsok és a fehérjemódosulatok megváltozott szerkezeti-kölcsönhatási tulajdonságainak feltérképezése a fő célja az ELTE TTK Kémiai Intézetében zajló kutatásnak, melyhez pályázati támogatásból szerezhet be speciális érzékenységű modern műszert az intézmény.

A több mint 235 millió forintos fejlesztés révén egy olyan, Magyarországon egyedülálló érzékenységgel rendelkező új röntgen-krisztallográfiai berendezést szereznek be, amely lehetőséget biztosít biológiailag aktív vegyületek és bio-makromolekulák szerkezetének atomi részletességű felderítésére, lehetővé téve meghatározó kölcsönhatásaik feltérképezését is.

Ezen információk felhasználásával, a kölcsönhatások finomhangolásával az anyagok fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságai alakíthatók, tervezhetők.

A projekt keretében alkalmazott vizsgálati módszer a molekulák szerkezetének felderítésén kívül, köztük létrejövő kölcsönhatások erősségéről, irányairól és minőségéről is atomi szintű információt szolgáltat, lehetővé téve ezek mélyebb megértését.

A projekt interdiszciplináris kutatásokat fog össze. Az ismertetés szerint a kutatás egyik fő célja a fehérjefunkció és kölcsönható fehérje-hálózatok jobb megértése, betegségekkel összefüggő (például immunrendszer kóros működése, daganatos áttétek, Parkinson kór) fehérjevariánsok és fehérjemódosulatok megváltozott szerkezeti-kölcsönhatási tulajdonságainak feltérképezése.

A legkorszerűbb technológiával rendelkező mérőműszer elősegíti a vizsgálható minták körének kibővítését, új projektek indítását az alap- és alkalmazott molekulaszerkezet-kutatás terén egyaránt.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg 2017. július 1- 2020. június 30. között.

Az egészségre is veszélyes lehet a hamisított méz a szakmai szervezetek szerint

Budapest, 2017. szeptember 6., szerda (MTI) – Az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint, ezért egyértelmű eredetjelölési és a magyarországihoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolják az Európai Unió számára.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke Csömörön, a Mervald József 75 éve működő bemutató méhészetében tartott sajtótájékoztatón bejelentette, mindkét szervezet, a NAK és az OMME is sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen. Hozzátette: a két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja.

A NAK elnöke ismertette, hogy a kamara közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő (Európai Néppárt) által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint “EU-s tagországokból származó”, “EU-n kívüli országokból származó” felirat is megfelelő a mézeken – mondta Győrffy Balázs.

Közleményében a NAK azt a javaslatát is közölte, miszerint a 2020 utáni közös agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás.

A csömöri méhészetben Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség Európában: 12 méhcsalád négyzetkilométerenként. Hozzátette: a méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek 3 százalékát adja, 25 milliárd forintos hozzáadott értékkel.

Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy az ágazatban 20 ezer méhtartó, családtagokkal és beszállítókkal együtt 100 ezer ember dolgozik, akik 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelynek a kétharmada olasz, német, francia, ausztriai és japán exportra megy.

A méhész egyesület elnöke ismertette a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredményét, amely szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.