Szakértő: a felnőttek 60 százaléka túlsúlyos

Budapest, 2017. november 14., kedd (MTI) – A felnőttek körülbelül 60 százaléka túlsúlyos, gyermekeknél 20 százalék ez az arány az országban – mondta Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet táplálkozástudományi szakreferense kedden az M1 aktuális csatornán.

Közölte: a túlsúlyt és az elhízást gyakran szinonimaként használják, de a két fogalom közül előbbi az enyhébb, utóbbi a komolyabb testtömeg-többletet jelenti. Hangsúlyozta: a túlsúlynak és az elhízásnak nagyon komoly hatása van az életminőségre, sok krónikus betegség kockázatát növeli.

Kitért arra is, hogy az elfogyasztott ételek felét a zöldségeknek és a gyümölcsöknek kellene kitenniük, míg a másik felét gabonaféléknek és fehérjeforrásoknak. Minden étkezésnél kell zöldségnek, gyümölcsnek lennie a tányéron – tette hozzá, és felhívta a figyelmet a napi ötszöri étkezés jelentőségére is.

Negyvenmillió forinttal támogatja az Emmi a Magyar Hospice Alapítványt

Az alapítvány ezt közleményben tudatta hétfőn az MTI-vel.

Emlékeztettek arra, hogy az alapítvány működteti a tízszemélyes Budapest Hospice-házat, továbbá egy időben száz beteget lát el otthonában, valamint módszertani központként is működik, hospice-ellátással foglalkozó szakembereket és önkénteseket oktat.

A Magyar Hospice Alapítvány az egyetlen olyan szervezet Magyarországon, amely bármilyen kórházi háttértől függetlenül működteti felnőtt hospice-házát – írták.

Hangsúlyozták, hogy az alapítvány 1991-es megalapítása óta átláthatóan, minden törvénynek és szabályozásnak eleget téve működik, minden gazdálkodásával kapcsolatos adat nyilvános, a www.hospicehaz.hu oldalon megismerhető.

A közlemény szerint az alapítvány jelenlegi nehéz anyagi helyzetének egyik oka, hogy az szja egy százalékából befolyó bevétel idén ötödével csökkent az egyszázalékos rendszer megváltozása miatt. Ezen kívül az elmúlt években kevesebb olyan pályázatot írtak ki, amelyen az alapítvány működési támogatást nyerhetett volna. Kitértek arra is, hogy az egészségügyi dolgozók tavalyi, kormány által biztosított többlépcsős bérrendezését az alapítványnak saját erőből kellett biztosítania.

Meglátásuk szerint a hospice-ellátás általánosan alulfinanszírozott Magyarországon, ezt a problémát országos szinten kell megoldani.

A Magyar Hospice Alapítvány köszöni a magánszemélyek ezrei által küldött adományokat, felajánlásokat, továbbá az Emmi 40 milliós támogatását, amellyel lehetővé válik a betegek további ellátása, gondozása – olvasható a Muszbek Katalin orvosigazgató által jegyzett közleményben.

November 4-én az emberi erőforrások minisztere adott utasítást az egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy biztosítsa a Magyar Hospice Alapítvány működéséhez szükséges forrást, egyúttal felhívta az alapítványt a felelős működésre. Az államtitkárság előzőleg azt közölte: elismerik az alapítvány szakmai munkáját és társadalmi jelentőségét, éppen ezért kapott az alapítvány elmúlt három évben már 25 millió forint támogatást.

A Magyar Hospice Alapítvány korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy heteken belül bezárhatják az ország egyetlen, gyógyíthatatlan felnőtt betegeket ápoló hospice-házát, mivel nem áll rendelkezésre a működéséhez szükséges pénzügyi fedezet.

Érrendszeri betegeknek indul megelőző program Bonyhádon

Szekszárd, 2017. november 12., vasárnap (MTI) – Egészségügyi megelőző program indul a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők életminőségének javításáért a bonyhádi kistérségben azért, hogy csökkentse a szakorvosi ellátásban nem részesülő betegek számát.

A Völgységi érvédők elnevezésű program 2018 januárjában kezdődik a bonyhádi egészségfejlesztési iroda (EFI) és a város önkormányzatának együttműködésében, az MSD Pharma Kft. szakmai támogatásával.

A programban különös figyelmet fordítanak a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációjára, és azokra, akik valamilyen okból kiestek az orvosi ellátásból – mondta Bősze Tibor, a program szakmai koordinátora az MTI-nek.

A térség tizenegy háziorvosi körzetében ez év decemberében kiszűrik az érrendszeri katasztrófán átesett embereket és a cukorbetegeket, akiket személyesen keresnek meg, majd gondozásukat az EFI veszi át – tette hozzá. Az iroda az egy évre tervezett programban betegklubokat, diétás és mozgást ajánló tanácsadásokat szervez számukra. A fő cél a betegek túlélési esélyeit javítani – jegyezte meg.

A programba a térség csaknem húsz településén becslések szerint több száz embert vonnak be.

Magyarországon évente több mint tizenötezer infarktust és csaknem negyvenezer stroke-ot regisztrálnak, a betegek felépülése szakorvosi odafigyelést és életmódváltást igényel – hangsúlyozta a szakmai vezető.

Jelenleg 61 egészségfejlesztési iroda működik, ezek közül 38 hátrányos helyzetű területeken. Az irodák létrehozásának egyik alapvető célja a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések prevenciójának támogatása, a korai és elkerülhető halálesetek csökkentése, az egészséges életmódot befolyásoló szokások javítása.

Balog Zoltán: minden településre eljutnak az ingyenes szűrővizsgálatok

Budapest, 2017. november 11., szombat (MTI) – Minden településre eljutnak a kötelező orvosi vizsgálatokat biztosító mobil szűrőállomások, márciusig húsz ilyen busz áll forgalomba – mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton Budapesten a Szent Margit kórházban, a vizsgálatok elvégzésére alkalmas flotta első darabjának átadásán.

Balog Zoltán elmondta, hogy a járművek – sok más vizsgálat mellett – alkalmasak lesznek az 50 és 70 közöttiek kétévenkénti ingyenes vastag- és végbélszűrésére is. Hozzátette: ilyen típusú betegségekben évente ötezren halnak meg, a kormány ezért 6,5 milliárd forintot biztosít a programra.

Az első busz Sülysápra, majd Zsámbékra indul, a járművek főképp a nehezen elérhető, kis lélekszámú és a szűrővizsgálatokból leginkább kimaradó településeket keresik majd föl – közölte.

Balog Zoltán kiemelte, hogy a mobil szűrőállomások az egészségügy legfontosabb szakaszánál, a megelőzésben segítenek. Hozzátette, hogy Magyarországon a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma is emelkedik.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a körzet fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy az általános vizsgálat elvégzésére alkalmas 10 busz darabonként mintegy 100 millió forintba, a mammográfiás készülékkel is felszerelt 10 busz 180-190 millió forintba került.

A szombaton átadott jármű gyártója, a Kravtex Kft. és az Ikarus márciusra készítik el a 20 egészségügyi járművet, amelyek a belföldi ellátáson túl akár a külhoni magyarlakta településeket is fölkereshetik – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a magyar buszgyártás azt követően kezd föléledni, hogy sok éven keresztül nem kapott jelentősebb megrendeléseket. A belföldi gyártók az iparfejlesztési programnak köszönhetően 2016-ban már az egy évvel korábbinál csaknem háromszor több, majdnem 400 buszt készítettek – tette hozzá.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a közösségi közlekedésben futó buszok átlagéletkorát a magyar gyártók bevonásával a jelenlegi 14 évről néhány éven belül 10 évre kell csökkenteni.

Gyógyszerészkamara: gyorsabban diagnosztizálhatnak az orvosok az elektronikus egészségügyben

Budapest, 2017. november 11., szombat (MTI) – Gyorsabban és biztonságosabban diagnosztizálhatnak az orvosok az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek (EESZT) köszönhetően – mondta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Hankó Zoltán szerint az orvosok az új rendszerben azonnal tájékozódhatnak arról, milyen vizsgálatokat végeztek el, milyen gyógyszerekkel kezelték a beteget és ezeket a medicinákat kiváltották-e.

Hozzátette, a patikáknak is meglesz az a lehetőségük, hogy ellenőrizzék a betegek által kiváltott gyógyszereket, és jelezzék az esetleges problémákat vagy tanácsokat adjanak.

A november elején elindult rendszernek jelenleg a finomhangolása zajlik, és az elnök reményét fejezte ki, hogy a december közepére kiküszöbölik a “gyermekbetegségeit”.

Megújítaná a gyermekorvosi alapellátást a Házi Gyermekorvosok Egyesülete

Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) – Változtatásokra van szükség a gyermekorvosi alapellátás megerősödéséhez, ennek érdekében dolgozott ki szakmai javaslatokat a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE).

Póta György, a szervezet elnöke a HGYE kétnapos konferenciájának nyitónapján újságíróknak elmondta, a javaslatok között a szakmai kompetenciák növelését, egy módszertani központ létrehozását, a tehetségtámogató tutorhálózat és az ezzel összefüggő utánpótlásképzést jelölte meg.

Elképzeléseik szerint lehessen plusz ellátást végezni a praxisoknak, mint például a második szakvizsga alkalmazása az alapellátási gyógyítás során, vagy legyen világos, hogy egy-egy licencvizsgával milyen további ellátásra lesz jogosult az adott házi gyermekorvos. Ez utóbbi például a krónikus betegségben szenvedő gyermekek ellátását könnyítené meg, tehermentesítve a járóbeteg-ellátást.

“Szeretnénk többet vállalni” – fogalmazott az elnök, jelezve, úgy látják, hogy a gyerekgyógyász szakvizsgával szerzett tudásuk nincs kellőképpen kihasználva.

Póta György úgy vélte, hogy szükség lenne a házi gyermekorvosi szakmának is egy módszertani központra, amely felkarolná a szakmai irányelvek fejlesztését, és egyéb területen is segítené a szakmát.

A HGYE elnöke elmondta, a gyermekek és a szülők alapvető érdeke, hogy az alapellátásban korlátozás nélkül, az ország egész területén hozzájuthassanak a csecsemő- és gyermekgyógyász által nyújtott ellátáshoz.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a konferencián előadásában egyebek között arról beszélt, hogy az elmúlt időben jelentősen emelkedett a praxisok finanszírozása. Mint fogalmazott, tudja, hogy ez nem elég, de az irányt jól mutatja.

Egyetértett abban az egyesület elnökével, hogy szükség van egyfajta indikátorrendszerre, amely a többletmunkát elismeri, valamint beszélt arról, hogy hamarosan megjelenik a kollegiális szakmai vezetői rendszerről szóló jogszabály.

Az államtitkár szerint jól működik az ösztöndíjrendszer, és azt mondta, el tudja képzelni, hogy a jövőben emelkedni fog az ösztöndíj összege.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt a különböző védőoltásokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről is. Azt mondta, a bárányhimlő elleni oltás kapcsán két verzión gondolkodnak. Az egyik szerint ingyenessé válna az oltás, de igazi “egészségnyereséget” akkor hozna, ha kötelezővé tennék a vakcina beadását. A másik változat szerint a 16 éves korosztályt vizsgálnák védettség szempontjából, és azokat a lányokat kellene beoltani, akik nem kaptak oltást, vagy nem estek át a betegségen – ismertette az elképzeléseket.

A meningococcus B vírus elleni oltás esetében az elképzelés az, hogy a vakcina árához valamilyen mértékig támogatást adna az állam.

A Romániában járványos szintet elérő és Magyarországra is begyűrűző kanyarós megbetegedésekről azt mondta, valószínűleg újra kell oltani a határ menti megyékben élő egészségügyi alkalmazottakat. Utalt arra, hogy korábban felmérték, az egészségügyi dolgozók közül ki mennyire védett kanyaró ellen, és kiderült, több mint tíz százalékuk nem védett.

Kiemelte, legalább azoknak védettséget kellene szerezniük, akik kapcsolatba kerülhetnek kanyarós beteggel.

Arra a kérdésre, hogy a három említett védőoltás esetében mikor lesz döntés, Ónodi-Szűcs Zoltán azt válaszolta, az anyag a kabinet előtt van.

Visszatérhet a mellrák a sikeres kezelés befejezése után 15 évvel

London, 2017. november 10., péntek (MTI) – Visszatérhet a mellrák a sikeres kezelés befejezése után 15 évvel – állapította meg egy hosszú távú, több tízezer esetet elemző tanulmány.

A mellrák visszatérésének kockázata azoknál a pácienseknél a legnagyobb (40 százalék), akiknek nagy tumoruk volt és a rák átterjedt a nyirokcsomókra is – írták a kutatók a New England Journal of Medicine folyóirat aktuális számában publikált tanulmányukban.

A kutatók 63 ezer nő kórtörténetét követték húsz éven át. Minden páciens a mellrák leggyakoribb formájában szenvedett. A kórnak ez a típusa a fokozott ösztrogénhormon-termeléssel mutat kapcsolatot, mert a hormon serkentő hatással van a rákos sejtek növekedésére és szaporodására.

A vizsgálatban résztvevő páciensek mindegyike olyan kezelést kapott, amely blokkolta az ösztrogén hatását, valamint elzárta a hormonutánpótlást.

Bár ötévi kezelés után eltűnt a mellrák, a következő 15 év elteltével számos páciens tapasztalta, hogy a rák egész testükben elterjedt.

Azoknál a nőknél, akiknek kisebb tumoruk volt és a rák nem érte el a nyirokcsomóikat, 10 százalék volt a kockázata annak, hogy 15 év után felbukkan és tovább terjed a daganatos betegség.

Hongchao Pan, a kutatás vezetője, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint “figyelemre méltó, hogy a mellrák ilyen sokáig képes alvó állapotban maradni és hosszú évek után újra terjedni kezd. A kockázat nagysága szoros kapcsolatban áll az eredeti daganat méretével, valamint azzal, hogy a rák átterjedt-e a nyirokcsomókra”.

A BBC News által ismertetett tanulmány szerint a rák visszatérésének megakadályozására tíz évig kellene alkalmazni a terápiát.

Ugyanakkor a hormonkezelés olyan mellékhatásokkal jár – klimaxra jellemző tünetek, csontritkulás, ízületi fájdalmak és csuklótáji alagút-szindróma -, amelyek befolyásolják a páciens életminőségét, ezért sokan abbahagyják a tabletták szedését.

Fontos, hogy a betegségből meggyógyult nők folyamatosan figyeljék állapotukat, és ha a legkisebb jelét is tapasztalják állapotuk romlásának, feltétlenül forduljanak szakemberhez – figyelmeztettek a kutatók.

Szálló por – Szombattól tovább szigorodik a budapesti szmogrendelet

Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) – Szombattól tovább szigorodik a budapesti szmogrendelet, riasztási fokozatnál a belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárok forgalmát is korlátozzák – közölte a Főpolgármesteri Hivatal pénteken az MTI-vel.

Közölték: a fővárosi szmogriadó riasztási fokozata idején eddig – a téli időszakban minden nap 6-tól 22 óráig – azon gépjárművek közlekedésének korlátozását vagy tilalmát rendelték el, amelyek forgalmi engedélye 0-s, 1-es, 2-es, 3-as vagy 4-es környezetvédelmi osztályt jelölő kódot tartalmazott (vagy nem tartalmazott ilyen kódot), tehát alapvetően az Euro 2-es vagy annál is szennyezőbb járműveket érintette a szabályozás, függetlenül attól, hogy benzin- vagy dízelüzeműek voltak.

Szombaton, a budapesti riasztási fokozat korábbi forgalomkorlátozási szabályaival megegyezően, azokat kiegészítve bevezetik a belső égésű motorral hajtott, rendszámtábla nélküli segédmotoros kerékpárok forgalmának tilalmát is. Az “élelmiszer-áruszállító gépjárművek célforgalma” 6-tól 10 óráig lesz megengedett a forgalomkorlátozott napokon.

A jövő év október 1-jén hatályba lép majd a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú (Euro 3-as dízelüzemű) gépjárművek fővárosi riasztási fokozat alatti forgalmának korlátozása. Így a korlátozott járművek aránya – a 2015-ös adatok alapján – egyharmadról gyakorlatilag 40 százalékra emelkedik – hangsúlyozták.

Ezt követően, 2019. október 1-jén hatályba lép a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú (Euro 4-es dízelüzemű) gépjárművek riasztási fokozat alatti korlátozása. Ezzel gyakorlatilag minden második járművet érint majd a korlátozás.

Azt írták, Budapest rendkívüli légszennyezettségi szintjéhez a közlekedés mellett, ahhoz hasonló mértékben járul hozzá a peremkerületekben és az agglomerációs településeken a szilárdtüzelés, valamint utóbbiaknál az avar és a kerti hulladék égetésének hatása. Emiatt az 55 százaléknál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás a mai ismeretek alapján már nem megalapozott.

A fővárosi szmogrendelet felülvizsgálata akkor lesz indokolt, ha a korlátozás alá eső, szennyezőbb gépjárművek aránya 45 százalék alá csökken. Ez esetben a riasztási fokozatban a következő dízelüzemű környezetvédelmi osztályú gépjárműveket (a dízelüzemű Euro 5-ösöket) fogják korlátozni. A jogszabály következő felülvizsgálata – a jövő évi adatok és újabb tapasztalatok alapján – 2019-ben lehet időszerű – közölték.

Az utóbbi nyolc-kilenc év legsúlyosabb budapesti szmoghelyzete az idén január végén alakult ki. Az ennek során a Főpolgármesteri Hivatalhoz érkezett tipikus észrevételek, kérdések, javaslatok, az azokra adott válaszok a http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/tva/Tir.aspx?scope=kozgyules&sessionid=6907&agendaitemid=94582 hivatkozáson érhetőek el – olvasható a közleményben.

Ezernél is több terméket vizsgált a Nébih a Szupermenta program keretében

Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) – Összesen 1029 terméken csaknem 20 ezer laboratóriumi mérést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Szupermenta program elmúlt 3 éve alatt.

A Nébih pénteki közleménye szerint a vizsgálatok 40 termékkört érintettek, a kedveltségi kóstolásokon ezernél is többen vettek részt. Hozzátették, hogy a minőségi, biztonsági és vásárlói kedveltségi ellenőrzések többek között feldolgozott élelmiszerekre, alkoholos italokra, zöldségekre és gyümölcsökre, fűszernövényekre, fűmagokra és állatgyógyászati készítményekre is kiterjedtek. A komplex vizsgálati rendszer laboratóriumban végzett méréseket és hatósági termékellenőrzést is magában foglal, eredményei a Szupermenta honlapon (www.szupermenta.hu) tekinthetők meg – írták.

Felidézték, hogy a Nébih 2014 novemberében a fogyasztói tudatosság javítására indította el a Szupermenta szemléletformáló kampányt, amely terméktesztekkel segítette a vásárlókat az élelmiszerek, élelmiszerlánchoz kapcsolódó termékek tudatos kiválasztásában.

A vizsgált termékcsoportok dobogós helyezettjei 2015 novembere óta használhatják a Szupermenta emblémát, amelyet egy éven át tüntethetnek föl a termékek csomagolásán vagy reklámfelületeiken. A lehetőséggel eddig 18 alkalommal éltek a gyártók és a forgalmazók – áll a közleményben.

Kétszázmilliós fejlesztési támogatást nyert el a Békés Megyei Központi Kórház

Gyula, 2017. november 10., péntek (MTI) – Csaknem kétszázmillió forintos uniós támogatást nyert el a Békés Megyei Központi Kórház, ebből új betegazonosító rendszert vezetnek be és kézfertőtlenítő-adagolókat helyeznek üzembe – tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a betegazonosító rendszer bevezetése fokozza az ellátás biztonságát, lehetővé teszi a dokumentumok, minták, anyagok, eszközök beteghez rendelését, valamint a betegek egyértelmű beazonosítását – például rosszullét esetén – az intézmény bármely területén.

Valamennyi betegellátóhelyen biztosított lesz a helyes kézfertőtlenítés, amellyel a kórházi fertőzések csökkenthetőek. A kórházi dolgozók továbbképzésen is megismerik a helyes kézhigiéné alkalmazását.

A projekt az Európai Regionális és Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás aránya 100 százalékos – írták.

A gyulai és a békéscsabai kórház összevonásával a Békés Megyei Központi Kórház az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézménye lett.