Nébih: az albán pékségek nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot

Budapest, 2017. szeptember 15., péntek (MTI) – Az albán pékségek nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot, és nem számít jogsértésnek a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő nevekkel más összetétellel gyártani termékeket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI érdeklődésére pénteken.

A Nébih közleményében úgy fogalmaz: “az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének”.

Az MTI azt követően kereste meg a hivatalt, hogy Septe József, a pékszövetség elnöke korábban egy szakmai tanácskozáson kijelentette: a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, mintegy 500 ilyen működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis Septe József szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké.

A Nébih közölte, hogy a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek – az éves ellenőrzési terv és a közérdekű bejelentések alapján – rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként a közérdekű bejelentések nyomán.

Mint arra a Nébih felhívta a figyelmet, a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait csak abban az esetben kötelező alkalmazni, ha az adott élelmiszer-előállító az abban foglalt megnevezéseket használja. Az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, ezért a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő neveket használnak – “Albán kenyér” helyett “Albán buci”. Vagyis, ha nem a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt terméknevekkel történik a forgalmazás, akkor az nem tekinthető jogsértésnek – írta a Nébih az MTI-nek küldött válaszában.

NEAK: “öncélú pánikkeltést” folytat az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesület

Budapest, 2017. szeptember 14., csütörtök (MTI) – A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint megtévesztheti a betegeket az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének “öncélú pánikkeltése”.

A szervezetnek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írták, elkötelezetten küzdenek azért, hogy minden beteg megkaphassa a számára legmegfelelőbb ellátást.

Ennek keretében évente több mint tízezer beteg jut hozzá olyan gyógyszerekhez, amelyek Magyarországon nem érhetőek el támogatással, sok esetben még nem is estek át a gyógyszerészeti hatóság regisztrációs folyamatán. Ezek leginkább onkológiai kezelések, amelyek biztosítják, hogy minden beteg megkaphassa azt a gyógyszert, amelytől a leghosszabb betegségmentes túlélés várható.

“A 3,7 millió járulékfizető által befizetett járulékok és adók felelős gazdálkodójaként a NEAK-nak kötelessége a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása” – hangsúlyozták.

Leszögezték: a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy versenyt hirdessenek azon készítményeknek, amelyek hatása között a szakma nem tud különbséget tenni az új betegek kezelése során. Ez garantálja, hogy valamennyi páciensnek olyan készítményt adhasson az orvosa, ami neki a lehető legjobb. Ha azonban két készítmény hatása megegyezik, a kedvezőbb árút kell választania a doktornak.

Két készítmény hatása akkor is azonos lehet, ha eltérő hatóanyagot tartalmaznak – írták. Ezt támasztja alá az a tendencia is, hogy a gyógyszergyártók egy új molekula kifejlesztésekor azt próbálják igazolni, hogy az új készítmény “nem rosszabb”, mint a már törzskönyvezett.

A verseny eredményeként feltehetőleg csökken azon gyártók gazdasági eredménye, amelyek nem tudják igazolni hatásbeli többletüket, vagy ugyanazon hatás esetén magasabb árat szeretnének érvényesíteni.

Csütörtökön több sajtóorgánumban is megjelent az a sok téves állítást tartalmazó hír, amely szerint november elsejétől nem biztosított a páciensek ellátása. A fentiek alapján elmondható, hogy ezek az információk félrevezetőek, “alaptalan félelmet kelthetnek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, a betegek körében” – nyomatékosították.

Tény, hogy az orvosszakmailag indokolt terápia elérhető marad mind a jelenleg már tételes finanszírozású gyógyszeres terápiában részesülő, mind a jövőben diagnosztizálandó új pácienseknek – írta a NEAK.

László Imre, a Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetvezetője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arra szólította fel a kormányt, hogy ne a rákbetegeken spóroljon. “Magyarországon így is lassú az innovatív gyógyszerbefogadás”, és a hírek szerint a kormány a jövőben a legolcsóbbat fogadja majd be a hasonló, de nem azonos hatású szerek közül – írta.

Szennyezett tojás – Két feljelentést tett a Nébih, a jogsértő termékeket kivonták a forgalomból

Budapest, 2017. szeptember 14., csütörtök (MTI) – Több mint 280 tojás és tojástermék minta ellenőrzése során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a határérték feletti fipronil szennyezés miatt két esetben tett feljelentést – közölte az MTI érdeklődésére a Nébih csütörtökön.

A Nébih arról is tájékoztatott, hogy a jogsértő termékeket mindkét esetben kivonták a forgalomból.

A hivatal augusztus 4. óta folyamatosan vizsgálja a tojást és tojástermékeket, eddig több mint 280 tojás és tojástermék minta laboratóriumi vizsgálata során csaknem 230 tétel mérését zárták le a szakemberek.

A Nébih honlapja szerint határérték feletti mennyiségű fipronilt csütörtökön is mértek friss tojásban Magyarországon, előtte
augusztus 31-én több tételben, szeptember 7-én és 12-én pedig Romániából származó fagyasztott tyúkokban mutattak ki.

A hatóság szeptember elején az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy határérték feletti fipronilt tartalmazott a Kastner Kft., a Koktélmánia Kft. és a RASPI Kft. által forgalmazott tojássárgája, az Eifix-Eiweiss márkájú és EIPRO Vermarktung GmbH által gyártott tojásfehérje, valamint a 24 darabos kiszerelésű De Banketgroep B.V. által gyártott Mini-waffel – olvasható a Nébih honlapján. Ezeket nyomon követik, illetve kivonták a forgalomból.

A fipronilt elsősorban növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként. Rovarok és atkák ellen hatásos, azonban élelmiszer célú állatok esetében nem használható. Az elmúlt hetekben több európai uniós tagállamban is találtak fipronillal szennyezett tojást, tojásterméket.

Az idősebb apák gyerekei kevesebb utódot nemzenek egy kutatás szerint

London, 2017. szeptember 14., csütörtök (MTI) – Az idősebb apák gyerekei kevesebb utódot nemzenek egy nagy szabású nemzetközi kutatás szerint – számolt be róla a phys.org portál.

A Proceedings of the Royal Society B tudományos lap aktuális számában megjelent nagy léptékű, hosszú időtartamot felölelő kutatása a termékenységet és az öregedés összefüggéseit vizsgálta.

Korábban is volt már bizonyíték arra, hogy az idősebb apák gyermekeinek az átlagnál kevesebb utóda születik.

Az új kutatás során kanadai, német és svéd, több nemzedékre visszanyúló, digitalizált születési, egészségi és halálozási adatbázisokat tanulmányoztak, összesen több mint 1,4 millió emberre terjedt ki a vizsgálat.

A tanulmány három populáció adatait elemezte, ezek 1670 és 1850 között éltek, valamint egy svéd embercsoportét, melynek tagjai 1932 után születtek.

A kutatók figyelembe vettek egyéb tényezőket: egyebek mellett az anyai életkort, a termékenységet esetleg befolyásoló környezetszennyező anyagokat is, hogy csak az apai életkorra és a reprodukcióra koncentrálhassanak.

Tanulmányuk megmutatta, hogy az idősebb apák gyerekeinek az összes vizsgált csoportban általában kevesebb utóda született, mint a fiatalabb apák gyerekeinek.

Az idősebb korban gyereket nemző apák kérdését azért kell tanulmányozni, mert a fejlett világban emelkedett a férfiak gyerekvállalásának átlagéletkora.

A kutatók szerint azért fontos az apákra koncentrálni, mert az újszülött a legtöbb új genetikai mutációt az apától örökli, ezekből az életkor emelkedésével egyre több lesz.

A kutatók szerint az utódok csökkent termékenysége részben az apai spermiumokban az idő előre haladtával végbemenő mutációk számlájára írható. Az is lehetséges, hogy az idősebb apák kevésbé vesznek részt a szülői feladatokban vagy gyerekeik más egészségi, esetleg mentális zavarokkal jönnek világra.

Egyes friss tanulmányok kimutatták, hogy az idősebb apák gyerekeinél nagyobb eséllyel alakul ki skizofrénia.

Novák Katalin: Magyarország élen jár az átoltottságban

Budapest, 2017. szeptember 13., szerda (MTI) – Magyarország élen jár az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében, az átoltottság aránya a gyerekeknél csaknem 100 százalékos – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottságának budapesti üléséről kérdezték.

Novák Katalin közölte: még európai összehasonlításban is kiemelkedik a magyarok immunizációja, és jónak nevezte, hogy a szülők tudatosak ebben a tekintetben.

Magyarországnak – WHO-adatok szerint – jók a mutatói a népegészségügyet, az egészséges étkezést tekintve, de elismerik a dohányzás, az alkoholizmus és a drogfogyasztás visszaszorítására tett erőfeszítéseket, valamint alacsony a HIV-fertőzöttség az országban – sorolta Novák Katalin.

Balog: egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyben

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Budapest, 2017. szeptember 12., kedd (MTI) – Mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi ellátáshoz Magyarországon – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésén.

Balog Zoltán arról beszélt, hogy – más államokhoz hasonlóan – Magyarországon is szakadék van a szegények és a jobban keresők között, ez pedig meghatározza a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz.

A miniszter külön problémának nevezte, hogy a romák közül sokan az “eltérő életmódjuk” miatt nem tudják átlépni azt a “küszöböt”, ami az ellátórendszerben való részvételhez szükséges. Ezért szerinte az egyenlő esélyek megteremtése nem csak azt jelenti, hogy biztosítják a szektornak a szükséges erőforrásokat és a finanszírozást, hanem azt is, hogy segítenek kialakítani egy olyan “szociokulturális hátteret” a romáknak, ami átlendítheti őket az akadályokon.

A kormány senkit sem akar “hátrahagyni”, ezért fogadta el 2011-ben a roma stratégiát, valamint indította nemrégiben azt a programot, amelynek keretében ezer roma nő kaphat szakképzést, majd munkát a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben, közvetítő szerepet betöltve a roma közösségek és a szociális intézmények között – mondta Balog Zoltán.

A miniszter szólt arról is, Magyarország már rájött arra, hogy a jóléti társadalom “veszélyes”, mert abban mindenki csak a saját érdekeit nézi. Helyette munkaalapú társadalomra van szükség, mivel látható, hogy a jövőben többet kell majd dolgozni a jelenlegi életszínvonal fenntartásáért.

Hangsúlyozta, szorosabb összefogásra lenne szükség a munkaadókkal annak érdekében, hogy minél többen felismerjék a betegségmegelőzés fontosságát és részt vegyenek a szűrővizsgálatokon.

A miniszter szintén fontos feladatként említette, hogy az oktatáson keresztül a fiatal generációval is megértessék, mennyire törékeny a körülöttünk lévő világ.

Az elmúlt években a magyarok egészségének megőrzése érdekében hozott intézkedések közül kiemelte a dohányzásmentes zónák bevezetését a buszmegállókban és a vasútállomásokon, a túl sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekre kivetett chipsadót, valamint a mindennapos testnevelés elindítását az iskolákban.

Balog: ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Budapest, 2017. szeptember 11., hétfő (MTI) – Ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének köszönhetően – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésén.

Balog Zoltán azt mondta, Magyarország kiemelten kezeli a népegészségügyi programokat és azok megvalósítását, és a mindennapos testnevelés is ezt az ügyet szolgálja.

A miniszter rövid beszédében kiemelte a másik jelentős népegészségügyi stratégiát, a dohányzás visszaszorítása érdekében tett magyar lépéseket.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, büszkék vagyunk arra, hogy létrejött Budapesten a WHO szolgáltatási központja, és a regionális irodával közösen ez a központ nagyon komoly szerepet vállal a népegészségügyi program megvalósításában, az ezzel összefüggő prioritások meghatározásában.

A miniszter kitért a szektorok közötti együttműködésre is, mint mondta, Magyarországon egy minisztérium tartja kézben a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a családügyet, a nemzetiségek ügyét és a sport felügyeletét.

Jelezte, a minisztérium a magyar költségvetés 60 százalékát fedi el azért, hogy legyen egy hatékony, átfogó platform a különböző területek között.

“Ez egy olyan átfogó együttműködés, amelyre szükség van azért, hogy ne a lobbiérdekek határozzák meg a politikánkat” – tette hozzá. Az ágazatok közötti együttműködésre példaként a kora gyermekkori intervenciót és a roma integrációt említette a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, a legbüszkébbek mégis a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésére lehetünk, aminek köszönhetően ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak.

Az emberi erőforrások minisztere szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. Hozzátette, erre épül a magyar demográfiai program.

Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy 2020-ra egy sokkal jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyet kell a régióban mindenki számára és minden életkorban biztosítani.

Előadásában az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció ügyét és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki, hiszen a gyermekhalandósági mutató az, amellyel mérni lehet egy adott ország egészségi állapotát.

Amíg ezeket a szakadékokat nem tudjuk áthidalni, addig a kitűzött célokat sem fogjuk tudni elérni – jegyezte meg.

A dán koronahercegnő kiemelte a gyermekek védelmét a korai életszakaszukban, és ide sorolta a vakcinációt, ami – mint mondta – a legbiztonságosabb és leghatékonyabb küzdelem a különböző fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Hozzátette, jó jel, hogy a régió országainak kétharmada megállította a rubeola és a kanyaró terjedését, azonban sok ország nem tette lehetővé a kellő átoltottságot, ezért az európai régióban minden tizedik gyermek nem kapja meg a kellő védelmet. Jelezte, az elmúlt évben 41 gyermek halt meg kanyaróban.

A másik nagy kihívásnak az antibiotikum-rezisztenciát jelölte meg Mary Elizabeth, aki azt mondta, sok országban még sokan nem értik az antibiotikumok helyes használatát.

A dán koronahercegnő úgy fogalmazott, hogy a küzdelemhez egy erős WHO kell Európában és világszerte is.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, az európai régióban élő 900 millió ember a sokféleség ellenére hasonló kihívásokkal néz szembe, különösen a nem fertőző betegségek terén.

A WHO főigazgatója beszédében gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz a munkához, amelyeket az emberek egészségének megőrzése érdekében tett a magyar kormány. Ide sorolta a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését és a dohánytermékek forgalmazásának szigorítását.

Orbán Viktor a WHO főigazgatójával tárgyalt

Budapest, 2017. szeptember 11., hétfő (MTI) – Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt az Országházban fogadta Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatóját – tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t.

A WHO főigazgatója üdvözölte az egészség megőrzését szolgáló magyarországi kezdeményezéseket, például a dohányzás elleni fellépést, az egészséges táplálkozás elterjesztéséért tett erőfeszítéseket, illetve a mindennapos testnevelés bevezetését.

Orbán Viktor leszögezte, hogy kiváló az együttműködés Magyarország és az Egészségügyi Világszervezet között, és ezt a kölcsönösen előnyös partnerséget a jövőben is szeretnénk fenntartani, sőt újabb közös politikákkal kiegészíteni.

Orbán: sürgős választ igényel a népességfogyás

Budapest, 2017. szeptember 11., hétfő (MTI) – Sürgős választ kell adni az európai népesedési problémára, de a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján.

A tömeges migrációval kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, “nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt”. Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben – fejtette ki.

A kormányfő ismertette a résztvevőkkel a Magyarországon jelenleg futó munkahelyvédelmi, demográfiai és népegészségügyi akciótervet. Előbbi célja a munkanélküliség felszámolása, mert ha nincs munka, akkor nincs önbecsülés, nincs jövőkép, nincs gyermekvállalás, és akkor nincs értelme egészséges életmódra törekedni sem – mondta, rámutatva ugyanakkor, hogy mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság.

A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány, amelynek gazdaságpolitikája középpontjában ezért a demográfiapolitika áll – közölte Orbán Viktor.

A népegészségügyi akcióterv keretében pedig küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen, továbbá része a közétkeztetés reformja – részletezte a miniszterelnök. Az eredmények közül kiemelte, hogy – 2014-ben publikált adatok szerint – 2012-2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból befolyt összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Jelezte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Beszámolt emellett az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, a következő népegészségügyi feladatként pedig azt jelölte meg, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas száma.

Orbán Viktor Magyarország tiszteletét fejezte ki a WHO iránt, hangsúlyozva, hogy a globális intézményeket érő kritikák közepette az Egészségügyi Világszervezetről sosem hallani egyetlen bíráló hangot sem, ez ugyanis egy olyan szervezet, amelyre mindig szükség volt, van és lesz is.

Magyarország is úgy érzi – folytatta -, hogy meg kell védeni a szabadságát “birodalmi politikai törekvésekkel” szemben, ám ez az álláspont nem a globális intézmények szükségességét tagadja, sokkal inkább megpróbálja összehangolni a nemzetek feletti szintet a nemzeti szuverenitással.

“Önök a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei ma, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra, sőt éppen fordítva: a WHO iránti nagyrabecsülés és tisztelet országában vannak” – összegezte a kormányfő, úgy fogalmazva: Magyarország – mint a szervezet elkötelezett tagja – a WHO mellett áll, “számíthatnak ránk, és mi is szeretnénk számítani a jövőben önökre”.