COPD-világnap – Tüdőgyógyász: a dohányzásról való leszokás nagyban javítja a betegek életkilátásait

Budapest, 2017. november 16., csütörtök (MTI) – A dohányzásról való leszokás nagyban javítja a COPD-s betegek (krónikus obstruktív tüdőbetegség) életkilátásait, ugyanakkor az életkezdet idején a környezet egész életen át tartó hatással bír az utód légzőszervi funkciójára – hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakemberek a COPD-világnap alkalmából tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Horváth Ildikó, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja arról beszélt, hogy a COPD mára népbetegségnek számít, melynek ismert családi halmozódása.

Felhívta a figyelmet, hogy az anyai dohányzás hatása nemcsak az utódban vált ki káros hatást, hanem öröklődik is. Ismertetése szerint számos vizsgálat foglalkozik az úgynevezett transzgenerációs öröklődéssel, amikor olyan fejlődési program öröklődik olyan generáción keresztül, amely nem volt kitéve az “indító” környezeti hatásnak.

A dohányzás tüdőkárosító hatása ilyen példa – folytatta -, ezért tud a nagymamától az unokáig hatással lenni.

Horváth Ildikó felhívta a figyelmet, a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek körében 90 százalék azoknak az aránya, akik a betegség diagnosztizálásakor dohányoztak vagy továbbra is rendszeresen cigarettáznak.

Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a betegség korai felismerésére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a COPD egy nem gyógyítható, krónikus betegség, azonban gyógyszeres kezeléssel és a dohányzás azonnali abbahagyásával karbantartható állapot.

Kitért arra, hogy a beteg élete végéig gyógyszeres kezelésre szorul, azonban sokan – ahogy állapotukban javulás áll be – abbahagyják a terápiát. A betegek csupán 30 százaléka az, aki kitartóan szedi gyógyszereit – tette hozzá.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség hazánkban is népbetegség, mégis kevesen ismerik a betegség kezdeti jeleit – hívta fel a figyelmet Kovács Gábor. Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, hamar kifárad – sorolta.

Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években sokat tett a dohányzás visszaszorítása érdekében. Így szigorította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, ami többek között megtiltotta a zárt helyeken történő dohányzást, vagy képekkel és illusztrációkkal látták el a cigarettásdobozokat, valamint korlátozták a dohánytermékeket árusító helyek számát. Ezen kívül létrejött a dohányzásleszoktatás módszertani központ, és az egészségfejlesztési irodák szintén felvilágosító programokkal tudnak szolgálni.

Ismertetése szerint a felmérések azt mutatják, míg 2000-ben 30,2 százalék volt, addigra 2016-ra 25,8 százalékra csökkent a naponta dohányzók aránya Magyarországon.

Az európai egészséglakosság-felmérés szerint 2014 végén a magyar felnőtt lakosság 27,5 százaléka dohányzott, ez 3,5 százalékos csökkenés a 2009-es adatokhoz képest – mondta a helyettes államtitkár.

A szakemberek szerint Magyarországon körülbelül hatszázezer ember lehet érintett a betegségben, és 200 ezren részesülnek korszerű kezelésben. Az Egészségügyi Világszervezet szerint mintegy 64 millió ember szenved COPD-ben, és 2030-ra várhatóan a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok világszerte.

Horváth Ildikó kitért arra, hogy a 06/80-44-20-44-es ingyenesen hívható zöld számon bárki segítséget kaphat a dohányzásról történő leszokáshoz. A szolgáltatás információt ad a leszokás folyamatáról, a dohányzással kapcsolatban felmerülő összes kérdésre képzett szakemberek válaszolnak. A tanácsadók felvilágosítást tudnak adni az elérhető gyógyszeres segítségről, és azokról a kipróbált technikákról is.

Influenza – Helyettes tisztifőorvos: ingyenesen kaphatnak védőoltást a pedagógusok is

Szeged, 2017. november 16., csütörtök (MTI) – Más rizikócsoportok mellett az idei évtől ingyenesen kaphatnak influenza elleni védőoltást a pedagógusok is – jelentette be Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos csütörtökön Szegeden.

Az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettesi posztját is betöltő szakember egy a háziorvosok és megyei szakdolgozók számára rendezett tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta, összesen 1,3 millió adag ingyenes vakcina áll rendelkezésre a kor és foglalkozás szerint megállapított rizikócsoportok számára.

Javasolják az ingyenes védőoltás beadatását az egészségügyben dolgozók számára, a 60 év felettieknek, a súlyos szövődmények elkerülése miatt bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknek, valamint az állatgondozással, -tenyésztéssel, -szállítással foglalkozóknak – közölte a helyettes országos tisztifőorvos.

Szabó Enikő kiemelte, a gyógyszertárakban megvásárolható védőoltást azoknak is érdemes beadatniuk a háziorvosukkal, akik nem tartoznak a rizikócsoportokba. Az influenza magas lázzal, rossz közérzettel, ízületi fájdalommal és súlyos szövődményekkel járhat.

Bosnyákovits Tünde, Csongrád megyei tisztifőorvos elmondta, a megyei kormányhivatal 1600 dolgozója számára is tájékoztató kampányt indítottak annak érdekében, hogy minél többen adassák be az oltást. Ez különösen a kormányablakokban dolgozók számára fontos, akik rendszeresen sok emberrel találkoznak – tette hozzá.

Csongrád megyében a három évnél idősebbek számára 55 ezer ingyenes vakcina áll rendelkezésre, emellett 150 adag speciális, a legkisebb számára adható védőoltás is megérkezett már – tudatta a szakember.

Félmilliárd forintból fejlesztik az egri Markhot Ferenc kórházat

Eger, 2017. november 15., szerda (MTI) – Mintegy 500 millió forint állami és uniós forrásból fejlesztik az egri Markhot Ferenc kórházat: a beruházások egy része már befejeződött, több projekt most zajlik vagy hamarosan megkezdődik – mondta az intézmény főigazgatója szerdán sajtótájékoztatón.

Vácity József közölte: a közelmúltban lezárult projektek között van a nővérszálló energetikai korszerűsítése, továbbá a gőzfejlesztő cseréje és a tüdőbeteg gondozó, valamint az igazgatóság főépületbe költöztetése. Jelenleg is tart és várhatóan január végére elkészül emellett az intézmény villamosenergia-szükségletét jelentősen csökkentő napelemrendszer kiépítése a kórház belgyógyászati tömbjén, az új “K” épület és a hotel, valamint a hevesi szakrendelő tetején. Nemrégiben áthelyezték az egyik kórházi patikát, az udvar felőli, a rendelőintézetbe vezető bejárat pedig előreláthatólag még idén megújul – mondta.

További “negyven pontból álló, mintegy 600 millió forint összértékű fejlesztési csomaggal állnak startra készen”; az előkészített projektek pályázati lehetőségre várnak, ezeket 2018 végéig szeretnék megvalósítani – hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott az eseményen kiemelte: 2010 előtt az akkori szocialista kormányzat az egészségügyet üzletként kezelte, amelyből a pénzt ki kell venni. Ezzel szemben a jelenlegi kabinet szolgálatnak és szolgáltatásnak tekinti, amelyre folyamatosan áldozni kell a színvonal növelése érdekében.

Az elmúlt időszak eredményei között említette, hogy országszerte 77 kórház, 50-nél több rendelőintézet és 97 mentőállomás újult meg. Fontosnak nevezte, hogy az ágazat csaknem 100 ezer dolgozója anyagi megbecsülésben is részesüljön. E téren komoly előrelépések történtek, de sok még a tennivaló – fogalmazott, jelezve, hogy az ápolók bére több lépcsőben 65 százalékkal, míg a mentőké 67 százalékkal emelkedik, és a szakorvosok, valamint a szakgyógyszerészek jövedelme is komoly mértékben növekszik.

Magyarország jövő évi költségvetéséből 542 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint 2010-ben. Ez az összeg 221 milliárd forinttal haladja meg az ágazatra idén fordított költségvetési forrást – emelte ki.

Felidézte: idén nyáron adták át a Markhot Ferenc kórház 7 milliárd forintot meghaladó fejlesztését és ugyancsak a közelmúltban, “egy régi Hospinvest-örökséget rendezve” több mint 1200 dolgozó elmaradt cafeteriáját sikerült kifizetni, ami “kacifántos ügy volt” – mondta.

Jakó Ildikó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ területi igazgatója arról beszélt, hogy Egerben sikerült olyan feltételeket teremteni – az állami források mellett az előző és jelenlegi európai uniós pénzügyi ciklus támogatásainak és az intézmény stabil gazdálkodásának köszönhetően – amelyekkel a betegek és a kórház dolgozói is elégedettek lehetnek. Emlékeztetett, hogy tavaly 15 milliárd forintot fordított a kormány a kórházak pénzügyi konszolidációjára, és ebből a régió 1,6 milliárd, a megye 600 millió, az egri intézmény 144 millió forint pályázati támogatást kapott kiadáscsökkentő projektekre.

OGYÉI: új adatbázis a magyarországi klinikai vizsgálatokról

Budapest, 2017. november 15., szerda (MTI) – Új adatbázist tett elérhetővé az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán azoknak az orvosoknak és betegeknek a számára, akik a Magyarországon zajló klinikai vizsgálatok iránt érdeklődnek.

A hatóság az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a honlapján elérhető lista az általa engedélyezett és magyarországi vizsgálóhelyeken folyó klinikai vizsgálatok adatait tartalmazza.

Az OGYÉI kiemelte, hogy az Európai Gyógyszerügynökséggel összhangban törekszik az átláthatóság növelésére, a transzparencia biztosítására a klinikai vizsgálatok engedélyezése területén is. Ezért igyekszik egy komplex, a betegek számára is informatív adatbázist publikálni.

Hozzátették, a mostani csak a kezdeti lépés, a hosszú távú cél az, hogy a vizsgálóhelyek és vizsgálatvezetők személye is nyilvános legyen. A jelenlegi, az első körben havonta frissülő lista a 2017. január 1. és október 31. között engedélyt kapott “fázis II-IV. vizsgálatok” adatait tartalmazza; a frissítés során fokozatosan publikálják a 2017 előtt engedélyezett vizsgálatokat is.

Eddig kizárólag az “EU Clinical Trials Register” nemzetközi adatbázis (https://www.clinicaltrialsregister.eu/) állt az érdeklődők rendelkezésére, ami az Európai Unióban végzett II-IV. fázisú klinikai felnőtt- és valamennyi gyerekvizsgálat adatait tartalmazza.

A Magyarországon folyó klinikai vizsgálatok adatai megtalálhatók az ogyei.gov.hu/listak oldalon az Engedélyezett klinikai vizsgálatok Magyarországon címen.

Szennyezett tojás – Fipronillal szennyezett tojást találtak helyi termelőknél Szlovéniában

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Ljubljana, 2017. november 15., szerda (MTI) – A szlovén állategészségügyi hivatal minden bejegyzett tojástermelőnél ellenőrzést tart a következő egy hónapban, miután kiderült, hogy két termelő is tiltott, fipronil tartalmú rovarirtó szert használt – közölte a szlovén POP TV szerdán.

Matjaz Gucek, az állategészségügyi hivatal munkatársa a csatornának elmondta: a terepről ellenőreik jelezték, hogy két helyi tojástermelő is tiltott szert használt saját telepén, ezért úgy döntöttek, minden termelőtől mintát vesznek az elkövetkező időszakban.

A fipronil felbukkanása meglepetésként érte a szlovén állategészségügyi hivatalt, mert korábban, amikor Európa több országa is érintett volt a tojásbotrányban, Szlovéniában nem találtak szennyezett tojást helyi termelőknél, mindössze néhány külföldről származó tojásban mutatták ki a szert, de azokat azonnal kivonták a forgalomból.

Szlovéniában évi 390 millió tojást dobnak piacra szlovén termelők, ami kielégíti a hazai keresletet, de import tojás is található a polcokon.

Az első hírek augusztus 2-án jelentek meg arról, hogy holland tojástermelő telepeken, valamint német és belga tojásüzemekben fipronilt tartalmazó rovarirtó szerrel kevert fertőtlenítőszert használtak, később kiderült, hogy az Európai Unió országainak több mint a felében találtak fertőzött tojásokat.

A fipronilt elsősorban növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, élősködők, bolha, tetű és kullancs irtására. Emberi fogyasztásra szánt állatok kezelésére azonban nem alkalmazzák, mivel nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat.

Nyolcmilliárd forintból alakít ki egynapos sebészeti ellátási részleget 18 intézmény

Budapest, 2017. november 15., szerda (MTI) – Európai uniós forrásból 8 milliárd forint keretösszeg felhasználásával alakíthatnak ki intézmények egynapos sebészeti ellátási részleget.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, 2010-hez képest megduplázódott az egynapos ellátások száma, de még elmaradunk a nyugat-európai trendektől.

Az államtitkár kifejtette, az egynapos eljárások eredményeként csökken a kórházi tartózkodás ideje, kevesebb komplikációval lehet számolni, gyorsabb gyógyulás várható és az intézmények számára költséghatékonyabb ez a beavatkozási forma.

A kormány számára az egynapos ellátás nem fiskális, hanem betegbiztonsági kérdés – emelte ki, hozzátéve, egy erős ország nincs erős gazdaság nélkül, erős gazdaság pedig nincs egészséges munkavállalók nélkül; mindenkinek érdeke, hogy a beteg minél előbb kikerüljön a kórházi környezetből és a családja körében gyógyulhasson.

Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, eddig is rengeteget tettek ezen a területen, de az egynapos ellátási esetszámot mindenképpen szeretnék növelni, ehhez azonban fejlesztések kellenek.

Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, a rendelkezésre álló forrásból 18 intézmény 20 helyszínen alakít ki önálló, egynapos sebészeti ellátási részleget, a pályázat magában foglalja az infrastruktúrafejlesztést és a gép-, illetve műszerbeszerzést is.

Utalt arra, hogy a 24 órát meg nem haladó ellátást nyújtó részlegek működése külön betegúttervezést, önálló struktúrát és logisztikát igényel, de a rendelkezésre álló forrásból ezeket meg tudják valósítani az intézmények.

Hangsúlyozta, hogy az egynapos ellátási formát elkülönítve kell a fekvőbeteg-ellátástól működtetni. Hozzátette: míg 2010-ben 135 ezer ilyen beavatkozást végeztek, ez 2016-ra meghaladta a 250 ezret.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy idén januártól 10 százalékkal emelkedett az egynapos ellátás finanszírozása.

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója úgy fogalmazott, ahhoz, hogy a beteget a beavatkozást követő 24 órán belül haza tudják engedni, több feltételnek – kiváló aneszteziológia, megfelelő sebészeti technika és eszközök, gondos ápolás és finanszírozás – kell megfelelni.

Hozzátette: a rendelkezésre álló összegből 12 ezer – ehhez az ellátási formához tartozó – modern eszköz beszerzése is megtörténik.

Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke arról beszélt, hogy az egynapos sebészeti ellátás “nem a mostani kor szüleménye”, már a század első éveiben is alkalmazták ezt az eljárást.

Hozzátette azt is, az egynapos sebészet nem beavatkozást, hanem ellátási formát, módszert jelent, és az esetek 90 százalékát el lehet végezni ebben az ellátási formában is.

Ma Magyarországon 283-féle beavatkozást lehet egynapos ellátásban végezni, így például sérv-, epe-, visszér- vagy szürkehályogműtétet, egyes nőgyógyászati beavatkozásokat, vagy bizonyos kézsebészeti műtéteket.

A szakember kiemelte, az egynapos ellátásokat mindenképpen külön kell kezelni a nagy műtéti és a sürgősségi beavatkozásoktól, és ez a fajta ellátás körültekintő szervezést, külön infrastruktúrát igényel.

Engedélyezték az első, a testben nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok

Silver Spring (Maryland), 2017. november 15., szerda (MTI) – Engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok – írta a BBC.com.

A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, amennyiben a páciens ebbe beleegyezik.

A szakértők remélik, hogy a fejlesztés növeli a gyógyszer hatékonyságát, az előállító cég szerint azonban ez nem bizonyított.

Valós időben vagy vészhelyzetben nem lehet ellenőrizni, hogy a gyógyszert bevette-e a páciens, mivel a tabletta észlelése késhet vagy ki is maradhat. A homokszemnyi méretű szenzor a gyomorsavval kapcsolatba lépve aktivizálódik. Harminc percbe, vagy akár két órába is telhet a tabletta bevételének észlelése.

A gyógyszer nem alkalmazható idős, demenciához köthető elmezavarral küzdő pácienseknél.

Emmi: két magyar meghalt nyugat-nílusi láz miatt

Budapest, 2017. november 14., kedd (MTI) – Két magyar halt meg nyugat-nílusi láz miatt az idén – erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága kedden az MTI megkeresésére.

Hétfőn a Weborvos szakportál írt arról, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint a vírus miatt 26-an meghaltak, s az áldozatok között két magyar van.

Erre reagálva az egészségügyi államtitkárság azt írta: a két halálos áldozatot – mindketten idősebb férfiak, akik több különböző krónikus alapbetegségben szenvedtek – Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrálták. Mindkét betegnél a nyugat-nílusi láz legsúlyosabb formája, vírusos agyvelőgyulladás alakult ki.

A nyugat-nílusi láz szezonja Magyarországon általában június-augusztusban kezdődik és novemberig tart – írta az államtitkárság, hozzátéve: mivel a szezon már véget ért, óvintézkedésekre nincs szükség.

A Weborvos hétfői cikke szerint idén június 1. és november 9. között összesen 202-en fertőződtek meg az Európai Unió tagországaiban a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi lázzal. A legtöbben, 66-an Romániában betegedtek meg. Olaszországban 57, Görögországban 47 megbetegedést regisztráltak, és Magyarországon is már 20 esetet jelentettek. Az uniós országok közül még Horvátországból, Ausztriából, Franciaországból és Bulgáriából jelentettek fertőzést. Ezeken felül Szerbiában, Törökországban és Izraelben is regisztráltak fertőzéseket.

A fertőzés következtében Romániában halt meg a legtöbben. Ezen felül Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Horvátországban, Szerbiában és Törökországban okozott még halálozást a nyugat-nílusi láz.

Az online egészségügyi magazin cikke szerint a nyugat-nílusi láz a szúnyogok által terjesztett betegség, amely a betegek kis részénél súlyos idegrendszeri tünetek is okoz. A fertőzés szezonja június és november közé tehető. A legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják. Az ECDC a vérellátás biztonsága miatt nyomon kíséri a nyugat-nílusi láz terjedését, mert az unió idevonatkozó irányelve szerint azokon a területeken, ahol a nyugat-nílusi láz felbukkan, ajánlott elhalasztani a véradást – tették hozzá.

Forgalomba kerül az első digitálisan nyomon követhető tabletta Amerikában

London, 2017. november 14., kedd (MTI) – Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA) engedélyezte az első olyan tabletta forgalomba hozatalát, amelynek bevétele digitálisan nyomon követhető.

A skizofrénia és mániás depressziós epizódok kezelésére felírható, aripiprazol hatóanyagú Abilify MyCite tabletta olyan lenyelhető szenzort tartalmaz, mely a páciens bőrén elhelyezett tapasz közvetítésével jelzést küld a beteg okostelefonjára, illetve beleegyezése esetén a kezelőorvosához arról, hogy a gyógyszer be lett véve – írja a BBC News.

A szakemberek azt remélik a digitális tablettától, hogy hozzájárul a gyógyszerezés hatékonyságához, bár a tablettát gyártó cég szerint ennél a terméknél ezt nem bizonyították.

A gyógyszer tájékoztatója arra is figyelmeztet, hogy a digitális nyomon követés nem valósidejű, az észlelés késhet vagy nem is történik meg, tehát veszély esetén az okostelefonra érkező információt nem lehet felhasználni.

A tabletta demenciához társuló pszichózisban szenvedő idős emberek kezelésére nem alkalmazható.

A homokszem nagyságú szenzor akkor lép működésbe, ha kapcsolatba kerül a gyomorsavval. Harminc perctől két óráig tarthat, amíg a tabletta bevételét észleli a szenzor.

Az FDA illetékese, Maitchell Mathis szerint a mentális betegségek kezelésére felírt gyógyszer nyomon követhetősége hasznos lehet egyes páciensek számára. Mint hozzáfűzte, a hatóság a receptköteles gyógyszerek esetében támogatja a fejlődést és az új technológiák bevezetését, amennyiben javára szolgál a páciensnek és segíti a kezelőorvos munkáját.

Korszerű MR-készüléket kapott a Péterfy kórház

h3>Budapest, 2017. november 14., kedd (MTI) – Korszerű MR-készüléket kapott a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ. A géppel elvégezhető a klinikai gyakorlatban szükséges összes képalkotó vizsgálat – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az 1,5 teslás MR-készülék a traumatológia teljes idegsebészeti MR-feladatát képes elvégezni: a koponya, az ízületek és a lágyrészek diagnosztikáját is.

A most üzembe helyezett berendezés tágabb vizsgálóterének köszönhetően az átlagostól eltérő testalkatú betegek ellátása is biztosítható. A korábbi, 60 centiméteres átmérőnél nagyobb, 70 centiméteres mágnesnyílás nemcsak kényelmesebb használatot biztosít, hanem lehetővé teszi a nagyobb testkörfogatú páciensek vizsgálatát is. A gép előtere és az operátori helyiség is nagyobb, ami tovább javítja a komfortérzetet.

Emellett a szerkezet lehetővé teszi a kontrasztanyag nélküli, angiográfiás vizsgálatokat is, amelyek így a kontrasztanyagra érzékenyek számára sem okoznak komolyabb panaszokat.

A berendezést az Affidea Diagnosztika működteti, a cég a Péterfy Sándor utcai kórházban található telephelyén 24 414 MR-vizsgálatot végzett el tavaly, és idén novemberig is már csaknem húszezret – írták.

Magyarországon száznégy CT- és hatvanöt MR-készülék üzemel, ezek közül tizenkét CT-t és kilenc MR-t az Affidea működtet, ezzel a legnagyobb hazai magánszolgáltatónak számít a képalkotó diagnosztikában. Az Affidea az elmúlt 26 évben 16 milliárd forintot ruházott be a hazai egészségügybe, csak 2017-ben 1,3 milliárd forint értékben fejlesztett.