Rétvári: az elmúlt években számos intézkedéssel fejlesztették a járóbeteg-szakellátást

Budapest, 2017. szeptember 5., kedd (MTI) – A kormány az elmúlt években számos intézkedéssel segítette a járóbeteg-szakellátást: többek között növelte az egészségügyi szolgáltatók – kiemelten a gyermekellátás – finanszírozását, fejlesztette a diagnosztikai ellátást és az előző évhez képest idén mintegy 20 százalékkal emelte a járóbeteg-szakellátás költségvetési előirányzatát – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.

Rétvári Bence a jobbikos Hegedűs Lórántné “Miként kívánják javítani a járóbeteg-szakellátás kapacitását országszerte?” című írásbeli kérdésére válaszolva kiemelte: a kormány folyamatosan törekszik arra, hogy a biztonságos betegellátáshoz és intézményi működéshez biztosítsa a szükséges feltételeket.

A jobbikos politikus által példaként említett újpesti rendelőintézetről az államtitkár azt írta: az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet közfinanszírozott járóbeteg-szakellátó szolgáltató, így annak finanszírozását – minden más szolgáltatóhoz hasonlóan – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján határozzák meg.

Ennek keretében a január elsejétől esedékes bérbeépítés során az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezete – a bérelemek direkt állami utalása helyett – beépült a teljesítményfinanszírozásba. Ez pedig – mint az államtitkár kifejtette – lehetőséget biztosít az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának javítására, valamint a szakmai, gazdasági egyensúly megteremtésére.

Az Emmi államtitkára felidézte, hogy a járóbeteg-szakellátás költségvetési előirányzatának összege 2017-ben több mint 155 milliárd forint, amely mintegy 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Megjegyezte, hogy a járóbeteg-szakellátás esetében az alapdíjat tavaly augusztusban, majd idén januártól ismét megemelték.

A 14. életévét be nem töltött gyerekek részére nyújtott járóbeteg-szakellátás előirányzatból finanszírozott ellátásokat pedig – figyelemmel a gyermekellátás jelentősebb humánerőforrás igényére – januártól 1,1-es szorzóval finanszírozzák. A járóbeteg-szakellátás keretében intézményi fix díjakat vezettek be, amelyeket idén márciustól havonta fizetnek ki a járóbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknek.

Rétvári Bence kiemelte azt is, hogy a közfinanszírozott CT, MRI diagnosztikai szolgáltatók számára már 2015. június 1-jétől kötelezővé tették, hogy azoknál akiknél fennáll a rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja, 14 napon belül történjen meg a szükséges diagnosztikai vizsgálat. Tavaly áprilistól jelentősen bővítették a magyarországi CT- és MR-ellátást is, amely éves szinten 3,36 milliárd forint többletfinanszírozást igényelt. Bővítették továbbá a társadalombiztosításba befogadott új technológiák körét is.

Az utánpótlás biztosítása érdekében tett intézkedések között kiemelte, hogy tavaly átalakították az Országos Képzési Jegyzéket, bevezették a szakgimnáziumi rendszert. Az államtitkár tudatta: ennek köszönhetően a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodik az egészségügyi szakképzések rendszere. Példaként említette, hogy az ápolási szakképzésben jelentősen emelkedtek a keretszámok többek között Bács-Kiskun megyében 16, Fejér megyében 18, Békés megyében 137 százalékkal nőttek az egészségügyi szakképzések államilag finanszírozott keretszámai.

A kormány további intézkedésekkel is támogatja az egészségügyi szakképzést – hangsúlyozta az államtitkár, kifejtve: 2016-tól a kórházak is köthetnek tanulószerződéseket, így azok a gyakorlati képzések finanszírozásához jelentős többletforráshoz jutnak, és a tanulók is rendszeres támogatásban részesülnek. A szakképzés területén a második szakképesítés ingyenessé tételével, ösztöndíj rendszerek bevezetésével kívánják vonzóbbá tenni az egészségügyi szakképzéseket a pályaválasztók számára.

Rétvári Bence kiemelte: a kormányzat célja, hogy minél több egészségügyi dolgozó maradjon a magyar ellátórendszerben. Ennek eredményeként tavaly jelentősen (15 százalékkal) csökkent a külföldi munkavállalást tervező szakdolgozók száma, és ezzel együtt az elmúlt évek során külföldi munkavállalási engedélyt kérő szakdolgozók egyötöde (korábbi szándéka ellenére) jelenleg is a magyar betegellátásban dolgozik.

Ennek kapcsán a jobbikos Hegedűs Lórántnénak azt is megjegyezte, hogy a Jobbik pártjának és frakciójának első számú egészségpolitikusa a közelmúltban egy ír hírportálnak azzal büszkélkedett, hogy 62 orvos írországi elhelyezését oldották meg 2012 első felében.

“Magyarországnak nem jobbikos orvos exportőrökre, hanem felelős egészségpolitikusokra van szüksége” – szögezte le az Emmi államtitkára, aki egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy “magukat hazafinak tartó politikusok jól akarnak élni az egészségügyből, akár annak az árán is, hogy nem marad, aki az embereket meggyógyítja”.

Ezen felül Rétvári Bence megdöbbentőnek találta azt is, hogy Hegedűs Lórántné írása szerint a Jobbik most kezd csak hozzá egészségügyi programja előkészítéséhez, miközben 2010-ben és 2014-ben is indultak a választásokon – olvasható az írásbeli válaszban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.